|
www.ScubaDiving.hu
|
«
Légitársaságok » Furcsa állatfajta a légitársaság. Amikor megy a business, akkor nincs panaszkodás, de igazából az árakból nem engednek jottányit sem. Amikor nagy a gáz, akkor aztán nagy a sikoltozás hogy jajj meg minden. SZerintem meg egyszerűbb a helyzet. Az emberek két nagy csoportját kéne jól belőni: 1, Aki saját pénzéből utazik, neki fontos az ár, de onnantól hogy felszállt a gépre, szóval ő is fizető utas. Leköpni nem illik, kiszolgálni pedig a legnagyobb tisztelettel kell. Mert holnap ő is lehet hogy a másik csoportban utazik majd. 2, Akik un. "üzleti" utazók. Voltam magam is, tudom mennyire nagy kín sokat repülni. A cég pengeti a zsét, költség nem számít, de tessék kiszolgálni, a jegyet lehessen változtatni, lemondani, és ha fenn vagyok a gépen, akkor én is utas vagyok. De nem jobb vagy több mint a "szardíniaosztályon" utazó "Z" kategóriás utas. De az élet itt nem állt meg! A repülés csak része a szolgáltatásoknak! A légitársaságok olyan kódokat alkalmaznak amit földi halandó nem ért meg. Mutassatok nekem bárkit aki tudja milyen típusú jegyeket lehet venni! Egy éves, féléves, nem változtatható, milyen osztályok vannak, stb. Ráadásul a lüke rendszer. Ügynökségek kapnak un. "allotment"-eket, amiket ők a kialkudott árakon tudnak adni. Szóval amikor bemész az utazási irodába és szerintük a gép tele van, az azt jelenti, hogy ők jók, és már eladták a jegyeiket. De ettől még simán lehet félig üres a gép, mert mások nem ilyen ügyesek. És aztán még ott van a kiszolgálás a gépen. (erről majd bővebben légitársaságonként). +-5-10% szinte minden utasnál belefér, ha a kiszolgálás és a figyelem olyan. De mintha ezt a lehetőséget ők nem vennék észre... Pedig kérem az igazság pillanata ott van, ott derülnek ki a dolgok! És aztán az un. Frequent Flyer programok. Jelentkezzen aki kiismeri magát, én azt vettem észre hogy még a légitársaságok alkalmazottai sem tudják mikor milyen pontot hová kell felírni, meddig érvényes, hogyan használhatom fel, stb. Évekig írattam a pontjaimat a Swissair Qualifier kártyámra, majd közölték velem, hogy nem kellett volna, meg megszűnt. De közben a másik kártyára is felirathattam volna, csak nem szóltak hogy mégis :-(( Vagy most. Cathay Pacific gépen repülve megkérdeztem, hogy akkor most ezt felirathatom-e a Star Alliance kártyámra. Háát, azt nem, mert ők a One World... OK, akkor kérek egy belépő nyilatkozatot, és belépek. Hoztak egy Marco Polo klub belépőt. De ott csekély 40 (vagy 80?) dollár lett volna, és azért annyit nem repülök velük. De kiderült hogy a British Airways Executive Club kártyámra is felirathatom, de azt már csak a brossúrából tudtam meg később. Nekik fogalmuk sem volt... (Az Executive Club elnevezés ne téveszzen meg senkit, minden hozzám hasonló mezei egérnek ezt a kártyát adják, nincs olyan hogy "turista utazó" vagy éppen "szardínia exclusive"). Szóval nagy a gáz. Panaszkodás ezerrel hogy nincs utas, meg barna emberek belerepülnek a gépekkel tornyokba, de a panaszkodás helyett tenni si kéne valamit. Mondjuk kiszolgálni az utasokat, átlátható rendszereket teremteni, időben odaérni, ilyenek. Nem is olyan nagy tudomány ez, és ha valaki akkor nekik kéne érteni ehhez is nem? Akkor jöjjenek a légitársaságok (már akikkel már utaztam egyáltalán): Cathay Pacific Air France - nagyon régen volt, nem tudom milyen
volt... Jelzem ezek az élmények a saját, és rendkívül
szubjektív véleményemet tükrözik. Ráadásul lehet szidni az utaskísérőket,
de igazából nem ők a hibásak. Legtöbbször ők is szenvedő alanyok mint
mi. Sajnálom őket, meg nem is. De addig maradjon csak a való, az igazi, hamisíthatatlan, szubjektív véleményem. Ja, és jótanácsok kezdőknek - és haladóknak, hogy hogy kell túlélni egy izmosabb utat » {picture}<<--- Vissza a tartalomhoz |
