A srácot sajnos kitúrták a cégtől, szóval
innentől goodbye csinos pirossapkás lányok és udvarias kiszolgálás.
Az osztrák légitársaság a közelébe sem tud menni annak a színvonalnak
amit a Lauda fénykorában tudott. A fene bánta azt a plusz 10e Ft-ot
amivel többe kerültek, mert egyenesen repültek Balira, és megbízhatóan
időben ott voltak ahol kellett.
Változnak az idők - sajnos. Legutóbb idefelé
Balira a nagy Boeing 777-es jött, egy leszállás Bangkokban, és hurrá,
már itt is vagyunk. Visszafelé 2002 októberében elvették a nagy
gépet, csak kisebb jutott. Be is szorultunk rendesen. Decemberben
pedig a befoglalt jegyemet egyszerűen lemondták, mert már csak Bangkokig
repülnek. Igaz, emberek azért mondják le az utukat Balira, mert
nem kapnak jegyet, szóval akkor nem értem meg miért is nem éri meg
nekik.. De különben is. A fene bánja.
Régebben olyan jó volt. Olyan laza volt.
Az utaskísérők piros sapkában (mint a nagy fültelen), farmerban,
készségesen segítettek átvészelni az utat, és még olyan sapit is
lehetett venni a gépen amit ők hordtak. Sapi most is van. De a sztyuvik
valamilyen thai nyelvet (is) beszéltek, ha kérdeztem valamit fogalmuk
nem volt, és a kaja sem sikerült olyan budapesti szutykos büfé szintjét
megütő minőségre...Igaz, mit várok szaros ezer dollárért?
Amikor Bangkokban kiszálltunk - egy óra pihenő,
tankolás vagy ilyesmi - akkor egy mutatós kis matricát kapott mindenki
a ruhájára. Mint a marhákat amikor megbillogozzák. Brrr.
Mindent összevetve szerettem. De múlt időben,
kéttével. Niki, szeretünk, csak vedd vissza valahogy! A sógroknak
nem megy ez a labanc ritmus már sokszor nem jött be (lásd Buga Jóskának
sem).
