Húha, ez a legnehezebb rész. Jótanácsom ezer,
de hol kezdjem?
Olyan pontokat írok sorrend és fontosság
nélkül:
Tudd meg hogy milyen gép, mert onnan lehet saccolni a sorbetűjelzéseket,
és ha meg akarnak szívatni (mint engem ettek), vissza lehet adni.
A járatszám és a betűjelzés semmit nem mond
el, lehet hogy nagy átverés, és nem annak a légitársaságnak a gépe
repül, csak az ő nevük alatt is fut. Így kerültem én a Singapore
Airlines gépe helyett a Lufthansára. És egy Mercit egy Zaporozsecre
cserélni nem nagy öröm, főleg hosszú úton.
Kell a kézicsomagba: váltás fehérnemű (ha
hosszú az út), fogkefe, fogkrém, könyv, aszpirin, csoki (néha kihagynak
egy étkezést, csak szokj rá a másik időszámításra! - Cathay Pacific
csinálta ezt. Volt ebéd, majd reggeli. Olyan gyorsan repültünk visszafelé,
hogy nem volt idő vacsira),.
Ne dőlj be a bemutatónak. Ha a gép lezuhan,
akkor lenn is lesz rendesen. Egyébként is Budapest és Bécs között
melyik tengerbe kell majd a mentőmellény? A vészkijárat különben
is valahol van, de úgyis mindenki előre fog futni, hiába mögötte
van egy sorral a kijárat. Az emberek birkák - sajnos. Az, meg hogy
vész esetén kigyulladnak a padlón a jelzőfények hááát, na keresd
meg hol is vannak azok a fények! (nekem egyszer sikerült!)
Csak ablak vagy folyosó mellé ülj! Középen
nagyon szar!
Amikor osztják a mogyorót, kérj sokat! Ez
azt jelenti hogy a kaja még legalább 20 perc. Én szoktam spájzolni
olyan 3-4 csomaggal ínségesebb időkre :-) És minden csoki vagy üdítő
egyszer csak jól jöhet a reptéren ahol 47 órát vársz a csatlakozásra,
ráadásul egy víz 7 USD (1.3dl, de legalább Antarktiszi jéghegyből,
garantáltan DDT mentes)
A stewardess is emberből van. Ha mosolyogsz
és kedves vagy, akkor hamarabb és szívesebben segít, és hidd el
megteszik. Csak sok a fóka és kevés az eszkimó.
A legjobb taktika a frontális támadás. Ha
nem adnak kaját vagy inni, akkor fel kell állni, és odamenni. Onnan
nem tudnak hová menekülni. Mindig van a gépen szendvics vagy valami
csoki ha nagy az éhség.
Ruházat: szakadt, de kellemes viselet, edzőcipő,
Bart Simpson-os vagy Alf-os zokni (a cipőt úgyis leveszed, legalább
egy esély ismerkedésre: te is szereted a sorozatot?), és 20 óra
utazás után már ne emelgesd a karod magasra!
Csinálj "menetrendet". Nézd meg
a filmeket, találd ki mikor lesz kaja, milyen sorrendben nézed meg
őket, és az alvás előttre be lehet ütemezni mondjuk 2-3 gin-tonic
univerzális megoldást, és lehet szunyálni.
Ne engedd hogy a belül ülő sok kávét igyon!
Vízhajtó, és amikor éppen elszenderült, neki akkor kell majd vizelni.
A becsekkolt csomagod legyen szakadt, de
mindenféle tarka színekkel vidámítva. A szakadt csomagokat nem bántják,
és a kirívó szín még jól jöhet. Nincs is annál röhejesebb amikor
a szalagon kigurul 117 fekete, egyméretű Samsonite bőrönd, és mindenki
keresi a cimke alapján melyik az övé. Bezzeg az én sárga-piros-zöld
MARES táskám! Azt észre lehet venni! Ha már mindenképpen ilyen francos
cucc kell, akkor vegyél egy klassz hupilila vagy neonzöld bőröndöt!
Amit össze lehet törni azt össze is törik.
Szóval csomagolás ügyesen!
Az a cimke amit feladás előtt rá lehet tenni
a csomagra az semmit nem ér. Ugyanúgy elveszik a táskával együtt
nem? Benne kell hagyni egy cimkét.
A vákumcsomagolt (olvasd fóliázott) csomag
nagy találmány. De aki veszi a fáradtságot hogy lopjon amikor rizikós,
na most ha ő is vesz egy csomag folpakkot? Na?
Fotóscucc csak kézicsomagban! Ha túl sok,
akkor pedig a nagy találmány: hűtőláda. Olyan szívós típus, bele
a gép és az optikák, nejonzacsiba csomagolva, és amikor megvan,
közé purhab. És visszafelé útra is venni kell habot!. Kívülről ráírni:
"contagious biological material" (fertőző biológiai anyag).
Akkor szívtad meg ha a vámos kinyittatja.... Ha más nem, marad a
masszív Pelican táska.
Ha a gép nem parkol be a reptérre egyenesen
megérkezéskor, hanem buszok szálítanak, akkor nyugi. Utolsó pár
előre fuss játék indul. Aki utolsónak ér a buszhoz, első lesz az
útlevélellenőrzésnél.
Beszállásnál meg minek tülekedni? Úgyis megvan a helyed, nyugi.
Olvass, és szállj be utolsónak. Kivéve ha sorok szerint szólítanak,
akkor illik bejelentkezni amikor hívnak.
Ha hosszú az út, akkor külön stratégia kell
a WC használatra. Úgy néz ki, mindenkinek egyszerre kell. És a hölgyek
itt is mint otthon: 45 perc, mert egy kis smink, meg tükörhasználat,
egyebek. És itt van olyan 600 ember 6-8 WC-re! Szóval: néha leoltják
a pilácsot hogy aludj (olvasd: ne egyél, ne igyál, ne panaszkodjál,
stb). Hogy legyen valami foganatja, ezért a kabinnyomást is csökkentik.
3.000 helyett olyan 4.500m-nek megfelelő nyomásra, ettől a polgár
bealszik és nem nyavalyog. Amikor ébresztő van, akkor villanyok
fel, nyomás fel, és a közlekedőutak blokkolása a WC felé irányuló
forgalom lassítására. Szóval, amikor érzed hogy a tápot berakták
a mikróba, és kellemes kajaszag kezd el terjedni, akkor kell ugrani
és befoglalni a WC-t! Akkor még nincs fény, és valószínűleg nem
állnak az ajtó előtt sorbamn az emberek. Frissen visszaérni egy
reggelire, kávéval, kimosdva, fogmosva, illatosan, míg a többiek
akkor eszmélnek hogy mekkore hibát is követtek el - na ez kérem
a boldogság maga :-) Vagy majdnem. De akkor és ott igen. Az ész
és a stratégia győzelme a tömegek felett!
Ha viszel magaddal laptopot, akkor mindenképpen
feltöltött aksikkal indulj útnak! A biztonsági emberek bárhol megkérhetnek
hogy kapcsold be - és ha nem működik, akkor bajban vagy!
Nincs is annál viccesebb, mint amikor az
ember időben ott van a reptéren, és közlik vele, hogy a gép túl
van könyvelve, és sajna nem férsz fel. Ilyenkor a checkíin pultossal
a verbális erőszak helyett érdemesebb kedvesnek lenni, ugyanis nem
ő tehet róla, ráadásul ő fogja elintézni hogy mégis eljuss valahová...
Ja, majdnem elelejtettem, nálam mindig ott
van egy csomag mentolos rágó - feldobja az embert egy hosszú út
alatt, ha nem tud fogat mosni, és már szégyelli magát szájszaga
miatt. Szégyellni nincs mit, mindenki teste ad életjeleket, és a
24 óra mosdás nélkül bizony nem mindig kellemes. Frissítőkendő,
fogkrém, fogkefe, egy apró dezodor, ilyenek legyenek kéznél. De
ázsiai légitársaságoknál alap (talán másoknál is, de kevésbé jellemző)
hogy minden van a gépen. Vicces azonban amikor minden utazó ugyanazzal
az illattal hagyja el a gépet :-)
Akinek kontaktlencséje van, az az utazás
idejére felejtse el (kivétel a rövid táv). 20-30 óra alatt nagyon
kényelmetlen tud lenni, ráadásul száraz levegő sem tesz jót neki...
Hiába utazik az ember a trópusokra, érdemes
a gépre felvinni egy hosszú ujjú pulcsit vagy kabátot. Először is,
mert odakinn hideg van, a gépen sem mindig dúl a forróság. Vannak
olyan desztinációk, melyek egyszerű átszállással mennek (mondjuk
Rejkjavik), szóval hideg is lehet bármikor.
Sok vicces történetet mesélhetnék - lehet
hogy fogok is. Egyenlőre jótanácsként ennyi. Mindenesetre örömmel
veszem ha van még praktikus jótanács, ha ide illik, felteszem!
