Jajj. Csak ennyit tudtam kinyögni, amikor
kiderült hogy a Singapore Airlines neve alatt futó gép igazából
Lufthansa. Jajj. És aki utazott már velük az tudja. De aki nem azoknak:
Na ez a társulat igazi szupergáz. A benga
németeknek kicsit összébb zsúfolták az ülésssorokat (a Boeing helytakarékos
rendszere nekik nem volt elég), és akinek hosszabb a combcsontja
mint egy pigmeus angolkóros gyereknek, annak nem fér be a lába.
És erre jön rá amikor az előttem ülő megpróbálja hátradönteni az
ülést. Figyelem, aki Lufthansán utazik majd: ülést ne döntse hátra,
mert egy összeroncsolt térdkaláccsal is nagyot tud egy szőke árja
csapni! Főleg hátulról!
Viszont udvariatlanok, és lassúak. De legalább
sokba kerül. (faterom nagy mondása: igaz hogy rossz természete van
a lánynak, és randa, de .... legalább ..... szegény :-)
Ilyen ez a légitársaság is. De nekem úgy
tűnt a németeknek ez kell. Semmi kedvesség, kiszolgálás nuku (sztyuvi
a következőt röffentette oda amikor a kaját kihozta: marha jó? Nekem
marha jó volt, de mivan???? Az hogy mit óhajt a kedves utas meg
ilyen körök lemaradnak?) Igaz, a csaj olyan klassz Brünhillda jellegű
testtel volt megálldva, hogy a a sorok közé alig fért be...
De legalább tiszta a gép - az út elején.
Mert közben nem takarítottak.
Szóval a Lufthansa - mint a Muppet Show-ban
a két öreg - mínusz három!
És közben megékezett ez első olvasóm saját
beszámolója (a nevét nem árulom el, mert ki tudja, talán ők is olvassák
az oldalaimat). Úgy látszik nem csak nekem voltak rossz élményeim...
:-((
Új-delhi becsekkolunk, minden cuccom a hátizsákban,
poggyászban, leadva,(készpénzig bezárólag, csak a fotós mellényem,
benne 15 kg cucc, 500-as telétől a 20-35/2.8 zoomig, gépvázakkal,
plusz egy filmes hűtőtáska exponált filmekkel (150 tekercs) ami
nálam maradt.
Szóval kérnénk a jegykezelést amikor közlik, hogy jön egy busz és
elvisz bennünket egy szállodába mert nem megy ma a gépünk... (mindez
hajnali 1/2 3-kor!!! kicsit fáradtan a kb 6 órás várakozás után!!)
- ???????????? Mivan??????
- Jó értették!
- És a sor aki éppen beszállni készül?
- Ja, az a tegnapi járat!
- Miért nem szóltak, mert esetleg egy
váltás gatya miegymás, pénz jól jött volna!
- Miért nem kérdezték? Mellettünk amerikai csaj:
- Én kérdeztem ma reggel az irodájukban bent a városban, ezt nem
említették!
Válasz:
- Akkor is ez van!
- B....dddd meg anyád!!!!! És a haverom elővett egy rokkantkocsit,
én belelültem és ezzerrel, hangosan üvöltözve mint az eszementek
rohangáltunk a repülôtéren mint a bolondok, a biztonságiak nem mertek
hozzánk szólni mert féltek! :-)))
Másnap a szállodában amikor jönnénk el, szólnak a portán, hogy az
italokat ki kell fizetni, ittunk két sört meg két Whiskeyt-t, mondjuk
hogy majd a Lufthansa fizeti, mert miattunk kerültünk ide.. Válasz:
nem!
- ????? Miért?
- Csak!!!!
- Jó, sajnos egy vas nincs nálunk mert a cuccainkat leadtuk.
- Akkor maradnak!
Na innettől már bizonytalan, hogy miket mondtunk
és mi volt a válasz, viszont egyik utitársunk szólt, hogy a kártáyájával
kifizeti. Na ennyire vele még össze nem vesztünk, hogy meg ne tegye!!
Mégis megtette.
Na gépre fel. A gép megint tele a turbánosokkal. Kaja, pia, majd
egy arra tévedt sztyuvit illedelmesen megkérünk, hogy hozzon nekünk
két viszkit. Mire ő:
- Nem hozok, mert már ittak!
Azt hittük viccel! Nem viccelt. Egy másik meg a leszállást megelőzően
adott egy kérdőívet, mennyire vagyunk
megelégedve, na még a margót is teleírtuk az összes példányom, és
megígértük, hogy mindenkit lebeszélünk erről a társaságról!! Hogy
ott zuhanjanak le. Idén Costa Ricaba már kizáró ok volt a légitársaság..
:-)
(A kaja az egyébként élből szar volt, már a frankfurti átszálláskor
is olyan szar kaját kaptunk, aminél a seregben is klasszissal jobbat
főznek, ott már sejthettük volna hogy mi vár ránk, mert egy hindu
bácsi Chicago-ból jövet várt ott már vagy 5 órája és még hideg vizet
sem kapott...)
