«
A tökéletes légzőgáz nyomában »
Rengeteg félreértés van a különböző gázokról,
hogy a levegő mennyire jó vagy nem jó merülésre, mi a trimix, és ilyenek.
Valószínűleg ezért írták a cikket a Scubadiving.com oldalra is. A
fordítás ide kívánkozott:
Levegőt, nitroxot vagy trimixet
lélegezz? A merüléstől függ. Fedezd fel mennyiben más a nitrox és
a trimix mint a már megszokott légzőgáz, a sűrített levegő.
Végy egy nagy levegőt! Épp most töltötted meg
a tüdődet levegővel, ez az általános neve annak a gázkeveréknek, ami
kb. 21% oxigénből és 79% nitrogénből áll (az egyéb gázok, pl. argon,
hélium jelenléte kevesebb benne, mint 1%). Enélkül összeesnél és meghalnál.
Dick Rutkowski technikai búvár állítja, búvárkodás esetében: "Soha
senki nem mondta, hogy a levegő a legjobb légzőgáz."
Még a kezdő búvárok is tudják, hogy nyomás alatt a semleges nitrogén
miért vicceli meg a szervezetedet. A nyíltvízi búvártanfolyamokon
azt tanultad, hogy a szövetekben felhalmozódott nitrogén szintjének
csökkentésével a dekompressziós betegségek (DCI) megakadályozhatók.
Azt is oktatták, hogy 30 méter alatti merülések esetén a nitrogén
narkózist okoz, ami fokozódik, ha mélyebbre merülsz. Lent 45 és 55
méter között a narkózis hatására a legtöbb búvár cselekvőképességében
korlátozottá válik.
55 méteres mélység alatt az oxigén gondot okozhat. 60 és 70 méter
közötti mélységben mérgezővé válik és olyan érzéki csalódást, illetve
rosszullétet okozhat, ami akár végzetes is lehet a víz alatt.
Egyértelmű, hogy a sűrített levegőnek, mint búvárkodáshoz használt
légzőgáznak megvannak a maga korlátjai, különösen azon búvárok számára,
akik - a hagyományos kedvtelési búvárkodás határain túl - hosszabb
időt szeretnének lent tölteni, vagy szeretnének mélyebbre merülni.
Technikai búvárok hosszasan kísérleteztek alternatív gázkeverékekkel,
azért hogy a merüléshez alkalmasabb légzőgázt találjanak.
Nitrox
A nitrox logikája
egyszerű: A nitrogén egy részét helyettesítsük oxigénnel. Kevesebb
nitrogén a palackban kevesebb nitrogént jelent a búvárban, ami kevesebb
dekompressziós (DCS) és narkózis problémához vezet.
Egy hátulütője van: dúsított levegővel merülve a mérgezés elkerülése
végett folyamatosan ellenőrizni kell az oxigénfelhasználást.
Két kritikus tényezőt is figyelembe kell venni. Az egyik az oxigén
parciális nyomása (PPO2), vagyis az oxigén relatív százaléka a palackban
(szerintem a parciális nyomás kifejezést
szerencsésebb lenne használni), a másik a felhasználás időtartama.
Ezek kombinációja adja meg a szervezetre ható oxigén dózist. Nyugodt
körülmények között, ha a búvár nem erőlködik, 45 perces merülés esetén
a maximális biztonsági határérték 1,6 bar.
Szerencsére nekünk, kedvtelési búvároknak ez a biztonsági határérték
széles mozgásteret biztosít, merülhetünk 18-40 méter mélyre, 32-55
% -os oxigén tartalmú légzőgázzal (a legtöbb szervezet alapfokú
kártyája 40-50%-ig enged nitrox-ot használni, ráadásul a felszerlés
is más kell legyen 50% felett!). Megfelelő tervezéssel jelentősen
megnövelheted a merülés időtartamát anélkül, hogy növekedne a dekompressziós
betegségek vagy a narkózis valószínűsége és emellett az oxigénmérgezés
kockázata is rendkívül alacsony.
Trimix
Technikai búvárok, hogy a hagyományos kedvtelési
búvárkodás szintjénél mélyebbre merüljenek, trimixet használnak. Ez
az általános megnevezése azon gázkeverékeknek, amiben a nitrogén nagy
részét és az oxigén egy kisebb részét több ártalmatlan egyéb semleges
(inert) gázzal helyettesítik, például héliummal. (hallottam már
neon tartalmú keverékről is :-)
A kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok alapján a héliumra
esett a választás. A nitrogénhez képest narkotikus hatása elhanyagolható,
ritkább, jobban összenyomható gáz, így a merülés legmélyebben lévő
szakaszában is megkönnyíti a légzést (ennek oka a megnövekedett
nyomás mellett a keverék sűrűsége is nő, nehezebbé válhat a légzés,
nagyobb az ellenállása). Hélium alapú keverékek lehetővé teszik,
hogy megfelelően képzett és felszerelt búvárok rutinszerűen, nagyfokú
biztonságban merüljenek 120 méteres mélység alá is.
Trimixel merülo búvárok minden egyes merülésnek megfelelően állítják
össze a légzőgáz keveréket, így pontosabban tudják ellenőrizni az
oxigén határértékekét és jelentősen csökkentik a narkózis veszélyét.
Vegyünk például egy 73 méter mély merülést 17/50-es trimixel. Ez 17
% oxigén, 50 % hélium és 33 % nitrogén keveréke. (A trimix gáz összetételének
meghatározásakor először az oxigén arányát írjuk le, majd ezt követi
a hélium arányszáma. Végül, hacsak nincs más gáz megnevezve, maradék
arányban nitrogént tartalmaz.) Ennél a merülésnél az oxigén parciális
nyomása (PPO2) csupán 1,4 bar (az 1,6 bar határérték alatt marad).A
nitrogénből számolt narkotikus egyenértéke pedig egy 25 méteres levegős
merülésnek felel meg. Másképp fogalmazva, ezzel a gázkeverékkel a
búvárnak ugyanolyan szintű narkózisban lenne része, mintha sűrített
levegővel merülne 25 méter mélyre.
Mélyebb merülések költségei
Természetesen az eredmények nem születnek ráfordítás
nélkül. Minél mélyebbre merülünk annál bonyolultabb a merülési terv
és a felszerelés összeállítása. Kedvtelési búvárok először a rengeteg,
"mindenből kettőt" szerkentyűket veszik észre, különösen
szembetűnő a dupla palack, amelyet izolátor manifold kapcsol össze.
(Megjegyzés: Összekötés leválasztó szeleppel. Két egyzárású szelepet
egy kettős összekötő szeleppé alakít haladó technikai merüléshez,
amelynél mindkét szelepet le tudja választani.) Az izolátor manifold
teszi lehetővé, hogy a két palack gázai " kommunikáljanak",
vagyis hogy a búvár mindkét palack gázkészletének egyenlő felhasználása
mellett, bármelyik palack szelepét használni tudja. Mélyebb trimix
merülések során az elsődleges palackok oxigén tartalma lehet túl alacsony
annál, hogy sekélyebb mélységben biztonságosan lehessen levegőzni
belőle. Ilyen esetekben a búvárnak külön palackokban más gázkeveréket
is magával kell vinnie - egy tartály az utazó gáznak ( tipikusan nitrox
keverék 32-40%-os oxigén aránnyal), ezt lélegzi, amíg el nem éri a
kedvtelési búvárkodás mélységi határát, és egy másik tartály biztonsági
megállóknál a dekompresszióhoz (80 vagy 100 százalékos oxigén tartalommal).
Dekompresszió és hélium
Míg mélyebb szinteken a hélium rendkívül hasznos
a nitrogén és az oxigén káros hatásainak leküzdésében, megvannak azért
a maga hibái. Mivel könnyebb, gyorsabb gáz a búvárok gyorsabban hasznosítják,
mint a nitrogént.
Olykor ez lassabb felemelkedést vagy mélyebb dekompressziós megálló
beiktatását teszi szükségessé azért, nehogy a hélium túl hirtelen
és dekompressziós betegséget (DCI) okozva távozzon a szövetekből.
(erre mondják a búvárok, hogy a hélium "nem bocsájt meg"
vagy "büntet" , míg a nitrogén sokkal elnézőbb gáz)
Végül a legnagyobb hátránya a hélium alapú gázkeverék használatának,
a költségessége. A hélium készleteket szigorúan szabályozzák és ez
rendkívül megdrágítja a gázt. Dupla palack trimixel való feltöltésének
az ára nagyjából 30 és 120 dollár közt mozog bárhol, attól függően,
hogy mennyi hélium van a keverékben.
Jól képzeled, a trimix tanfolyam elvégzése valóban elég nehéz és elég
drága. A trimix tanfolyamok előfeltétele, hogy haladó nyíltvízi búvár,
haladó nitrox búvár és dekompressziós merülésekben tapasztalt búvár
legyél. A tanfolyam ára az USA-ban 900 és 1200 dollár között váltakozik,
a földrajzi helyzettől függően és nem tartalmazza a gáztöltést, a
felszerelésbérlést, stb.
Ha minden költséget figyelembe veszünk, annak a búvárnak, aki belevág
a képesítés megszerzésébe, 1500 és 2000 dollár közti összeggel kell
számolnia , ha már minden szükséges felszerelése megvan.
Narkózis intenzitásának kiszámítása
A megfelelő trimix gázkeverék kiválasztásához
ki kell számolnunk - a narkózishatás erősségének számszerűsítéséhez
szükséges - sűrített levegős merülési egyenértéket - ez nem más, mint
a trimixes merülés egy adott mélységben várható narkotikus hatásának
összehasonlítása az egyszerűbb sűrített levegős merülés narkotikus
hatásával.
A számításokhoz ki kell választanunk a narkózis határértéket és egy
adott mélységben a sűrített levegős merülés esetén meghatározni a
nitrogén parciális nyomását (PPN2). Például 30 méter mély sűrített
levegős merülés esetén a négy atmoszféra abszolút nyomás (Megjegyzés:
30 méteren a nyomás 4 bar) eredményeképp a nitrogén parciális nyomása
(PPN2) 3,12 bar.
Ha a nitrogén egy részét héliummal helyettesítve a gázkeverék nitrogén
tartalmát 35%-ra csökkentjük, a benne lévő nitrogén parciális nyomása
79 méteres mélységben éri el körülbelül a 3,12 bar-t. Ez azt jelenti,
hogy a nitrogén narkózisunk erőssége azonos egy 79 méter mély trimixes
merülés és egy 30 méter mélységű sűrített levegős merülés esetén.
Ehhez hasonlóan számíthatjuk ki az oxigén hatását adott mélységben
és dekompressziós merülés esetén.
Trimix igazolványok kiadására jogosult búvár szervezetek:
- American Nitrox Divers International (ANDI)
www.andihq.com
- International Association of Nitrox and Technical Divers (IANTD)
www.iantd.com
- National Association of Underwater Instructors (NAUI) www.nauiww.org
- Technical Divers International (TDI) www.tdisdi.com
Michael Ange
2004. január
A cikk fordítás a www.scubadiving.com
oldalról, a forrás írásos engedélyével
Fordította: Réce
{picture}
<<---
Vissza a tartalomhoz
