« Merülés áramlásban»

Az elmúlt időszakban sok búvár ismerősöm utazott (vagy tervezi az utat) Balira, ahol az egyik legjobb merülés a Nusa Penida, amely áramlásmerülés. Kérdések jönnek, és gondoltam érdemes lesz lefordítani a www.scuba-doc.com cikkét. Akit a téma jobban érdekel, vagy kimondottan élvezi az áramlásban merülést, annak javaslom e specialitást elvégezni, oktatóval együtt merülni egy párat - nem a kártya, hanem a tapasztalat kedvéért.

Áramlatokkal elsodródott, szerencsetlenül járt búvárok baleseteiről tulajdonképpen a búvarkodás kezdete, 1950 óta hallunk. Valószínűleg sokan ismerik az öt japán búvar rémtörténetét, akik egy gyönyörű Peleliu-i áramlat merüles után felbukkanva nem csak hajójukat nem találták többé de a szárazföldet sem. Miután egy feltehetőleg erős aramlattal messzire elsodródtak, hosszan a vizfelszínen lebegve végül valamennyien odavesztek. A tragédia azonban mégsem az áramlaton múlott, sokkal inkább az alulképzett merülesszervezőn, hiányos felszerelésen, nem beszamitható merülés vezetésen, hibás és eleve kisteljesítményű motorral ellátott, rádiós felszerelés nélküli hajón és a merülő búvárok tapasztalatlanságán. (Tulajdonkeppen ennél több hibát már nehéz is lett volna fölhalmozni. - a ford.)

Áramlatban merülni talán az egyik legcsodálatosabb élmény, de ugyanakkor könnyen válhat a legveszélyesebbé is. Energiát szinte alig felhasználva a lehető legtöbbet láthatunk az előttünk elhaladó zátonyból.
Ami mindezt mégis beárnyékolja, hogy így túl sok betekintést nem nyerünk a szirt apró élővilágába, mindemellett megvan az esélye annak, hogy elsodródjunk es az áramlattal szembeni bárminemű próbálkozásunk nem csak hogy messze energiaigényes de emellett stresszkeltő hatású is.
Általánosan elmondható, hogy ezekben az esetekben a búvároktatók megfelelő eligazitással uralni tudják a helyzetet.

Amennyiben képesek vagyunk az áramlat jeleit felismerni, könnyen elkerülhetjük a veszélyt. (Ha áramlásban merülünk, akkor is érdemes merülés előtt odafigyelnia jelekre, mert nem biztos hogy egy adott helyen egy nagyon durva áramlásba szívesen beleugrunk!)

Áramlat jelei lehetnek:

- gyorsan mozgó vízfelszín
- a hajóorr iránya ( ezt befolyasolhatja erős szél)
- vizen vagy vízben úszó anyagok mozgása (Balin egyszerűen bedobnak egy marék rizst - ügyes metódus, és a halak is örülnek neki)
- a búvár levegőbuborékainak bizonyos szögben való felszínre jutása (ha tényleg durva az áramlás, akkor akár oldalra vagy éppen lefelé is mehetnek a buborékok)
- aljzaton elfekvő növényzet, lágykorallok (ha látszik a felszínről)

A tengerfenék mintázata gyakran igen erősen befolyásolhatja az áramlatokat. A búvár könnyítheti az úszást azzal, hogy a fenékhez közel úszva, korallok védelmében úszik, szilárd részekben megkapaszkodik es folyamatosan a lehető legkisebb felülettel fordul az áramlat felé. Közel a fenéken maradva, ujjal vagy búvarkéssel megkapaszkodva, altalában stabilizálni tudjuk magunkat. (Érdekes hozzállás, ha az áramlás olyan kicsi, hogy tudunk vele szemben úszni, akkor maradjunk annál a verziónál, hogy az nem áramlásmerülés, hanem áramlásban merülés, azzal szemben úszunk. Ilyen esetben vagy ugyanaz a belépési és kilépési pont - ez esetben vagy képesek vagyunk szemben úszni, vagy nem merülünk. Én rendesen a kezére csaptam mindig azoknak akik a korallokba kapaszkodtak :-) Viszont fontos megjegyezni, hogy vészhelyzetben nem téma a korall, az emberi élet a fontos!)

Ahogy a búvár keresztülhatol a vízoszlopon, meg kell küzdenie a víz ellenállásával, ami az ő sebességének a négyzetére hatványozódik. Ahogy a búvár az áramlattal szemben dolgozik, érdemes figyelni a levegőfogyasztás növekedését, a kifejtett munka következtében. Az aljzaton való haladás legegyszerűbb módja ha sziklákba kapaszkodva "lépegetünk" előre, homok felszinnel ugyanez, a már említett búvárkéses technikával eredményes. (Ismét megjegyzem, hogy ezt csak vészhelyzetben, vagy mondjuk akkor ha az áramlás merülés közben keletkezett, és vissza akarunk jutni a kiindulási pontra, mert mondjuk máshol veszélyes lenne kijönni.)

Ha a körülmények nem javulnak, jobb ha ez esetben a búvár felszinre jon, ahol felfújt jackettel lebeg és vár amíg segítség érkezik. Ebben az esetben vehetjük igazán hasznát a felfújhatós "Biztonsági Kolbász"-nak (Safety Sausage), ami a vízfelszínen lebegve akár több kilométerről is észrevehető. Éjszaka a kolbász aljánál használt jelzőfény átvilágítja a műanyag testet és egy könnyebben észlelhető, hosszúkás piros fényt képez. (Na, ilyet kéne venni valahol, nem tudjátok hol lehet venni?)

A merülésben még segítségre szolgáló eszkoz lehet, egy bólya, ami kötéllel a búvárhoz erősítve egyrészt pontosan mutatja a csoport elhelyezkedéset, másrészt a kimerült búvár a kötélben megkapaszkodva tud pihenni. (Hááát, itt vitatkoznék, én nem mernék mondjuk egy komoly áramlásban bólyát cuccolni magam után, hiszen beakad egy kiálló korallba, és onnantól elveszett, és a kapitány ott keres minket...)
Bólya nélkül a hajó kezelője kizárólag a feljövő buborékokra hagyatkozhat, amik viszont könnyen észrevehetetlenné válhatnak a vízfelszín mozgása miatt. (Ez igaz, de ha a kapitány ismeri a helyet, akkor pontosan meg tudja mondani merre jönnek majd fel a búvárok. Balin elképesztő pontossággal állt oda a hajó ahová vártak minket. Ezért egyes helyeken fontos, hogy NE kapaszkodj meg, de biztonsági megállónál sem, mert a hajó így elvétheti a feljövetel helyét...)

Amire még számítanunk kell, hogy erős áramlat leránthatja a maszkot és a snorkelt miközben oldalra fordulunk, vagy felfelé nézunk. A snorkelt ez esetben egyébként is helyesebb a jacketben tárolni, lecsökkentve ezáltal a felületet amibe a víz belekaphat. A maszk gumija termeszetesen jobb ha szorosabb a megszokottnál. (Ha az ember sodródik, ilyen nem hiszem hogy előfordulhat... A legnagyobb áramlás amiben merültem, az a durva 6 csomó volt, és egyébként is, az áramlás irányában érdemes sasolni, mert előbukkanhat egy nagyobb korall, szóval érdemes kikerülni.... 5-6 csomós áramlás felett meg érdemesebb egy másik helyet választani a merülésre.... Amerikaiak merülhetnek, kapaszkodjanak csak, mi majd sodródunk ha kell :-) Ráadásul a Snorkel ilyen esetben - és sokszor máskor is - csak zavar, nem biztos hogy annyira része a kötelező felszerelésnek. Lásd előző cikkem)

Minden esetben a merülőcsoport valamennyi tagjának tisztában kell lennie az áramlat adta körülményekkel. Bevezető merülésekkel könnyen felmérheto az áramlat természete, ami segítségünkre lesz az áramlattal való visszatérés megtervezésében. Hogy elkerüljük a leszakadozást, lemaradást, a merülést egyszerre kell valamennyi résztvevőnek megkezdenie, hogy aztán a feljövetelnél se merüljön fel probléma. (Ilyenkor szokott a hajó egy kibólyázott madzagot hátra leereszteni, amin a csapat szerencsétlen tagjai lobognak, amíg a lassúbbak készülnek a merülésre. Aki próbálta, az tudja: a legjobb megkapaszkodni, és háton lebegni...)

Az áramlatok kialakulásában alapvetően két tényező játszik szerepet: a szél, az árapály és e ketto keveredése. Az hogy mivel fogunk szembekerülni, leginkabb helyi időjárásjelentésekből, illetve a merülést irányitók árapályra vonatkozó adataiból jósolható meg. Bizonyos helyeken, mint pl. The Great White Wall (Fiji), vagy a Blue Corner (Palau) az áramlatok állandó szabályok szerint alakulnak ezért könnyen kiszámíthatóak. De legyen az bármennyire is kiszámítható áramlat, a merülés vezetőjenek mindenképp ismernie kell az adott területet és körülményeket. (Alapvető szabály - ugyan nem mindig jön be - hogy dagály körüli egy órában, és az apály körüli órában a legkisebb az esélye az erős áramlásnak)

Hullámverés

Hullámverés mindig olyan helyen alakul ki, ahol a felduzzadt víztömeg valamiféle akadályba, mint pl. partba, sziklafalba, hajóroncsba ütközik. A hullámzás egyrészt segíthet abban, hogy tovább vitetve magunkat, elérhetünk egy biztonságos részt, ahol megkapaszkodva várhatunk a következő hullamra, ami ismét továbbjuttat bennünket. Másrészről viszont veszélyessé válhat erejénél fogva, ha olyan helyre ránt minket ahova nem igazán szerettünk volna kerülni. Emiatt fontos kerülni, a búvár, vagy annál nagyobb meretű lyukakat roncsoknál, barlangoknál, és érdemes megtanulni kihasználni a hullám segítő hatását hajóba szálláskor illetve partra jutáskor. (A kijövetelnél egyszerű megoldás: Hullámmal kilépés egyet, majd pihi amíg a lábunk alatt a víz visszafolyik. Újabb hullám, újabb lépés.)

Hajóroncsok

Hajóroncsok gyakran okozhatnak problémákat áramlatokban. A merülőhajó általában közvetlenül magán a roncson horgonyzik, így a búvárok könnyen jutnak le es fel a horgonykötel mentén. A horgonykötél és a hajóorr köze elhelyezett kapaszkodó kötél szintén a biztonságos merülés feltétele. (Ugye a hajó "irányba áll" áramlásnál, az orra felől van a horgonykötél, így a hátul vízbeszálló búvárnak kell egy kis kapaszkodó amíg oda eljut, hogy a kötélbe kapaszkodva merülhessen.) Azok, akik elhagyjaák ezt a kötelet, mind kiteszik magukat annak a veszélynek, hogy elsodródnak a roncstól illetve a merülőhajótól. Ezekben az esetekben gyakran szükseges a kimerült búvárok mentése. (Bevallom, velem is előfordult, de okosan a második hajóval együttműködve áramlásban lefelé is állt egy hajó, és kihalászta az elsodródott búvárt)

Hogyan kerüljük el a bajt és mi tegyünk, ha mégis megtörtént?

Hajó

Ellenőrízzük a hajót és a kapitányát, legénységét:
- van-e mentési terv
- hajómotor állapota megfelelő-e
- személyzet okiratai
- merülő búvárok számontartása (bizony, bizony, a hajón kell egy lista a merülő búvárokról!)
- radió adóvevő (valóban működik-e, a személyzet tudja-e használni, mi a vészjelző frekvencia)
- baleset esetén hívható személy, hely, stb.
- legközelebbi szárazföld feltérképezése (szomorú aktualitás a napokban elmerült búvárhajó, mely akkor süllyedt el, míg a búvárok merültek...)

Merülés
- drift dive (áramlásmerülés) esetén csoporttal való együtt merülés, információk pontos megértése
- áramlat, árapály, szél természetének ismerete
- a merülés megkezdése áramlattal szemben való úszással (amennyiben lehetséges, és ez a terv!)
- navigációs képességek fejlesztése

Mentőfelszerelés
- felfújható kolbi (safety sausage)
- fényvisszaverő felület (jacketen)
- síp, egyéb hangkeltő eszköz (jó erős cucc az inflátorcsőre rakható toldat)
- írótábla
- kötél

Felmerülő krízishelyzetek (ha már elsodródtál)
- kiszáradás
- kihűlés
- leégés
- tengeri élőlények által okozott sérülések
- elmerülés
- fulladás

Fontos lépések (ha már megtörtént a baj)
- jacket felfújása
- sulyok eldobása, övet megtartva (ez jó lehet a csapatot összekötni, ha sokáig sodródik a csapat)
- kolbi felfújása
- fényjelek adása
- sipolas (de ne folyamatosan, ez nem buli)
- idő+helyszín változas függvényében, áramlat sebességének felmérése, feljegyzése
- úszás rézsútosan az áramlatra a feltételezett szárazföld irányába (de csak akkor ha van értelme - egyéb esetben inkább tartalékokni kell az erőnket!)
- csoportban maradva, övekkel összerögzítve lebegés (Nagyobb felületet könnyebb észlelni)
- és fontos észben tartani: A mentés folyamatban!

Egy kicsit riasztóan hangzik az áramlásmerülés mindezek elolvasása után. De hidd el, felkészülten, megfelelő felszereléssel, jó döntést hozva (ez akár az is lehet hogy nem merülünk), az áramlásban merülés az egyik legnagyobb élmény ami egy búvárnak kijuthat! Csak lebegni, és nézni mint a moziban - csudajó! És az áramlásban MINDIG nagyobb esély van nagyobb halakra, sokkal komolyabb élet zajlik az áramlatnak kitett helyeken.

A cikk fordítás a www.scuba-doc.com oldalról, a forrás írásos engedélyével

Fordította: Csiga

 

{picture}

<<--- Vissza a tartalomhoz