« Indonézia, 24 óra, Wallace, Sverdrup»

Mi köze van egymáshoz mindezen fogalmaknak?

Wallace vonal:

A nevét Alfred Russel Wallace-ról kapta. Ez a vonal választja el az Ázsiai és az Ausztrál kontinenst. Bali állat és növényvilága ázsiai eredetű, Lombok és az onnan kezdődő szigeteké pedig ausztrál. Néhol akár 1000m mély csatorna egy természetes választóvonalként működött évszázadokon keresztül. A csatorna mély, és a szigetvilág északi és déli oldala közötti víztömeg nagy része ezen a "kis" helyen mozog fel s alá. Ahol pedig áramlás van, ott az élet a víz alatt!

A Wallace vonal mellett Bali az egyik csücske a híres háromszögnek, ahol a világ leggazdagabb vízalatti élővilága rejtőzik. A háromszög csúcsai: Fülöp-szigetek, Papua Új-Guinea, Bali. Mondjuk a törpe csikóhal csak ezen a területen él.

Indonézia a kapcsolat a Csendes Óceán és az Indiai Óceán között. Az igazat megvallva nem csak kapcsolat, hanem egy természetes "gát" is. A két óceán vize a szigetvilág között kapcsolódik, és a 17.000 sziget által alkotott sekélyebb óceáni aljzat miatt felgyorsul, egy természetes akadályt képez.

24 óra vagy kevesebb?

Ha Indonézia nem létezne, talán a nap 24 órája nem is 24 lenne, hanem kevesebb. A világ legnagyobb víztömegű "átfolyása" itt található, indonéz neve a "Arus Lintas Indonesia". Az a gát olyan iszonyatos mennyiségű energiát fog meg, hogy lelassítja a földgolyó forgását. Ezért van 24 óránk.

A Csendes óceán uralkodó passzátszelei az óceán nyugati részén magasabb vízállást eredményeznek. Körülbelül 15 centiméterrel magasabb a víz szintje ezen a részen mint az átlag. Az Indiai óceán átlagos vízszintje az archipelago-tól délre kb 15 centiméterrel alacsonyabb az átlagosnál. Ez a 30 centis különbség iszonyatos mennyiségu víz átfolyását eredményezi.

Sverdrup

Olyan nagy mennyiségről beszélünk, amit egyszerűen literekben vagy hektóliterben nem is lehet kifejezni. Az óceánok tudósai ezért "Sverdrup"-ban fejezik ki az átfolyó víz mennyiségét. Harald Sverdrup norvég tudós volt, és megalkotója a mértékegységnek. Egy Sv egy millió köbméter másodpercenként. Vagyis egy olyan folyó vízhozama, amely száz méter széles, tíz méter mély, és négy csomós sebességgel áramlik.
Ha összeraknánk 500 ilyen folyót, akkor megkapjuk az egy Sverdrup átfolyást. Az a "Arus Lintas Indonesia", vagyis az Indonéz Átfolyás tudósok becslése szerint 20-22 Sv, vagyis 10.000 említett folyónyi vizet jelent másodpercenként.
A térképre nézve kiderül, hogy nincs is olyan sok hely ennek a víznek. A szigetvilág merőleges erre a "folyamra", jelentős akadályt képez. A víz pedig ott van, és folyik. Egy lehetőség adott, felgyorsul. A gravitációnak nem tud ellenállni.

Északról Sulawesi-t (Régi neve Celebesz) elhagyva a folyam az Alsó Szunda szigetekbe ütközik (Balitól Timorig), és a szigetek sora csak egy pár apró helyet ad, melyek közül az egyik jelentős a Lombok szoros, vagyis Lombok és Bali között.

Az áramlás először is a mélyből friss, tápanyagokkal (a mélyben rekedt foszfor és nitrogén) és élettel teli vizet (planktonok, lárvák) emel fel a mélyből, és ütközteti Bali partjainak.

Mindezen tények után talán nem is csoda, hogy Bali miért a világ egyik legizgalmasabb merülőhelye :-)

{picture}

<<--- Vissza a tartalomhoz