« Homo Nauticus»

Az alábbi megfigyelések segíthetnek neked hogy felismerd a különböző búvártípusokat.
A leírás egy kicsit Tulamben specifikus, de ne zavarjon :-)

AUSZTRÁLOK zajosak, szeretik a sört amely a köpcös tartályba belefér, de elfogadnak bármilyen sört amely nedves; rajonganak mindenért amit a víz alatt látnak; üvöltve mesélnek disznó vicceket, amelyek még a hátsó sarokban ülő csendes párocskát is rángatózásra készteti; és kétféle madarat ismernek, az egyik a kiwi, a másik amit valahogy úgy hívnak hogy "pom". (Az igazat megvallva ezt a poént nem értem, ha van rá tipped, írdd meg nekem!)

NÉMETEK hangos nép, kimondhatatlan nevű söröket szeretik; azokat is szeretik néha kiköpni; nem látnak meg semmit a víz alatt ami kisebb mint ők; nem érzik hogy jó volt a merülés, hacsak nem a felszerlésük valamelyik része a mélységben uralkodó nagy nyomástól befelé robban; és hülyén néznek ki a sarong-ban (kendő amit szoknyaként viselnek az emberek Indonéziában - megj: Misa)

JAPÁNOK nem olyan hangosak, a sört diszkéten isszák, de néha mérték nélkül; a víz alatt észreveszik a poszméh rákocskát, mindent ami kisebb mint egy borsószem, de mindeközben folytonosan egymásba ütköznek; a cuccuk furcsa polimerekből és egzotikus fémekből áll (mint beryllium) és röhejesen uszonyoznak snorkellezés közben.

AMERIKAIAK hangosak, olyan sört isznak aminek ki tudják mondani a nevét; feltételezik a cetcápát minden merülésen (Hogyan lehet hogy a brossúrában van egy kép róla és most meg nem látunk?); többet mondanak el Bloomington, Minnesota városáról mint amennyire kíváncsi vagy, és elfogadhatatlannak tartják ha a fiatal lány a warung-ban (kis olcsó kifőzde az utcán, ahol a helyiek esznek Indonéziában - megj: Misa), nem tudja mit kell csinálni a VISA kártyájukkal.

Fordítás: diving Bali c. könyvből (írta: David Pickell és Wally Siagian)

---

És jöjjenek az én saját tapasztalataim:

NÉMETEK - zajosak, a legjobb Scubapro cuccokkal merülnek, a legtöbbjüknek a lebegésről fogalma nincs, viszont értékelik a szép dolgokat.
AZ "ÖREG BÚVÁR" alfaj: a jacketet mint felesleges cuccot elvetik, a második második lépcsőt felesleges baromságnak gondolják, és mindig 5kg-mal többet raknak magukra, hogy könnyebben lehessen sétálni a korallokon.

JAPÁNOK - szemlesütve fogadják a "Jó reggelt!" köszönést, minden cuccuk megfelelően rózsaszín vagy hupilila, a legdrágább és legújabb fotóscuccokkal villantanak, de a használatáról fogalmuk sincs, és este az étteremben boldogan mutatják a nap közben készült 2000 felvételüket amelyből 1998 totál kék, és enyhe árnyalatokkal kirajzolva látszik a merülőtársa, és van két kép amin sikerült színes korallokat lefotózni (nem mozog).

AUSZTRÁLOK - kedves emberek, nyugodtak, meghallgatják a brief-et, lelkesen merülnek. Este sört isznak (sokat), és mindenkit "haver"-nak szólítanak. Tízből kilenc ember olyan kiejtéssel beszél, hogy semmit nem értek belőle.

OSZTRÁKOK - azt hiszik, hogy 10€-ból 10 éjszaka a legjobb szobában, és még két főre összesen negyven merülés az nagy kegy tőlük. Ha véletlenül az utcai (olvasd olcsó) árusnál evett romlott rák miatt beugrik egy kis hasmenés, akkor magas hangon követelik a 100000€ kártérítést a bázistól. Ha véletlenül egy égő kiég a szobában, akkor felháborodottan érkeznek a recepcióra, és nem értik miért mosolyog a személyzet...

HOLLANDOK - mosolygós társulat, azt hiszik hogy napi 4 merülés után még kijár nekik 8-10 óra iszonyú bulizás. A kiejtésük alapján bármikor lebuknak, és annak ellenére hogy otthon Hollandiában hozzájuk képest a skótok nábobok, rendesen költenek és élvezik az életet és a merüléseket.

TAJVANIAK - Csak egymás között beszélgetnek, nem vegyülnek. A kártyájuk alapján mindegyik "professzora" a búvárkodásnak. Jó cuccokban merülnek, legjobb digit fényképezőgépekkel nyomulnak.

SZINGAPÚRIAK - kedves társulat, soha nem jönnek 4 napnál hoszabb időre. Viszont ha tetszett, akkor kéthavonta visszatérő vendégek lesznek. Ügyesen, két sorban, rendezetten merülnek, a vezetőtől mélységben való eltérésük: +-10cm. Kedvesek, az angoluk igazi "Singlish", vagyis a teljesen érthetetlen angol ázsiai rövid magán- és mássalhangzókkal.

OLASZOK - zajos csapat, csak MARES cuccokkal merülnek. Megpróbálnak minden élőlényt a víz alatt megfogni, és természetesen a kesztyű alapfelszerelés. A halakat a jacket zsebébe rejtett banánnal és chips-szel etetik. Amikor a kesztyű letiltásra kerül, akkor felháborodva és értetlenkedve fogadják. A 30 méteres javasolt max mélységet ők atmoszférában értik, és ennek megfelelően merülnek. A tészta az étteremben sehogyan sem jó, bármilyen tutira is sikerül.

FRANCIÁK - az első kérdésük egy német bázison Balin: Beszél franciául?

{picture}

<<--- Vissza a tartalomhoz