« Fogyassz kevesebb levegőt »

Szerző: John Francis

Szeretnéd, ha a palackod tovább tartana? Merülj, akár a cetek!

Csak egy palackkal merülhetsz. Hozd ki belőle a legtöbbet!

Azt hiszed alacsony a levegőfogyasztásod? Lehet, de ha az igazán nagyokéhoz, a tengeri emlősökéhez méred magad, jócskán alulmaradsz. Komoly játékosok a bálnák, barna delfinek és fókák, hiszen ott élnek, ahol ritka kincs a levegő. Te csak henceghetsz.

A leghosszabb szabadtüdős merülési rekord: 1 óra és 52 perc, amit 1969. augusztus 25-én jegyeztek le, egy ámbráscet merülése volt. Ha annak a fogascetnek átlagos volt a tüdeje, akkor a testéhez képest fele akkora, mint a tiéd. Fele akkora tüdővel és egy lélegzetvétellel mit gondolsz, meddig bírnád ki? Úgy egy percig?

Persze, nem fair az összehasonlítás. Miután a cetfélék több millió éven keresztül gyakorolták a levegő visszatartását, nálunk jobbnak kell lenniük. A természetes adottságai között, a cet képes minden légzésnél tüdeje térfogatának 80-90 százalékát kicserélni, míg az ember annak csak 10-15%-át. Mivel a cetfélék vérében több a myoglobin, az embernél minimum háromszor, de akár még tízszer több oxigént is képesek az izmaikban raktározni. Nagyobb vörös vérsejtekkel és azok kétszeres sűrűsége mellett szintén sokkal több oxigént tudnak tárolni. Erősebb az ún. emlős merülési reflexük is, vagyis inkább képesek az oxigén-veszteséget okozó testrészüket leállítani. Ezzel ellentétben mi emberek olyanok vagyunk, mint az autók, amiket egy olyan világra terveztek, ahol ingyen van az üzemanyag.

Bár a tengeri emlősök előnyben vannak, te is megtehetsz néhány kezdő lépést a fejlődés útján és hatékonyabban is hasznosíthatod korlátozott levegőforrásodat. Nemcsak a palackod tart majd tovább, de te is kevésbé érzed magad fáradtnak és jobban ellazulsz a merülés végére. Minden levegő vételből többet nyerhetsz, ha mélyebben lélegzel be és kilégzésnél több szén-dioxidot préselsz ki. Sosem érheted el a cetek képességét, hogy a tüdőd tartalmának 80-90 százalékát kicseréld minden légzésnél, de sokkal jobb lehetsz, mint most.

Lélegezz mélyeket

Valószínűleg nem egyértelmű, hogy a mély lélegzetvétel miért is teszi lehetővé, hogy hosszabb ideig kitartson a levegőkészleted. A tengeri emlősök végül is közvetlenül a légkörből lélegeznek jó mélyet. Ha összesen 80 köblábnyi levegő (kb. 2,3 m3) amit belélegzünk, nem tart az tovább, ha csak apránként szívjuk be? Tapasztalatom szerint nem.

Egyes búvárok úgy próbálnak takarékoskodni a levegővel, hogy szándékosan csak egy kevés levegőt lélegeznek a tüdejük felső részéből (magas légzés - a szerk.). De végül inkább levegőt vesztenek, mint nyernek. Ennek oka, hogy ilyenkor szén-dioxidot tartanak bent és termelnek. Emiatt nem az oxigén a kevés, hanem a szén-dioxid túl sok a tüdőben, és ez sürgősen újabb levegővételre készteti a búvárt.

Dr. Richard Vann szerint, aki a kutatási alelnöke Divers Alert Network (DAN) búvárszervezetének*, ha a tüdőd felső részéből lélegzel és meglehetősen kevés levegőt szívsz be, akkor több szén-dioxidot tartasz bent, ami légszomjat okoz (a légzési reflexet nem az alacsony oxigénszint váltja ki, hanem a magas szén-dioxid szint - a szerk.). Jobban teszed, ha egyszerre nagyobb mennyiségű levegőt áramoltatsz a légzőrendszeredbe és minél több levegőt fújsz ki. Másképp fogalmazva, préseld ki a szén-dioxidot!

Ha röviden és csak egy kevés levegőt szívsz be, a tüdődben tartod a szén-dioxidban dús elhasznált, "döglött levegőnek" több mint 85-90%-át. A szén-dioxid minél előbb ki szeretne jutni a szervezetedből és ez arra késztet, hogy újabb levegőt vegyél még azelőtt, hogy valóban szükséged lenne az oxigénre. Így többlet levegőt keringetsz a légző rendszered felső részén, azért hogy a leginkább igyekvő szén-dioxid molekulák a hasznosítatlan levegővel együtt kipréselődjenek a tengerbe.

Hihetetlen? Először magam sem hittem, ezért végeztem el egy kísérletet. Digitális nyomásmérővel és stopperórával vizsgáltam a felszíni levegőfogyasztásom. Először megpróbáltam annyira lassan és mélyen lélegezni, amennyire csak bírtam és azután félig töltve a tüdőm, aprókat lélegeztem. Mindkét alkalommal addig próbáltam visszafogni a légzést, ameddig nem éreztem a sürgető szükségét, mintha tartalékolni próbálnám a levegőt.
Mire jutottam? Amikor lassan és mélyen lélegeztem 50 psi** (kb. 3,5 bar nyomás a palackban) 30%-al tovább tartott. A sűrű apró levegő vétellel gyorsabban használtam el a levegőt.
Ez, azért persze egy "áltudományos" kísérlet volt, ami semmiképp sem felelne meg a National Science Foundation kísérletekkel szemben támasztott követelményeinek, szóval annyira higgy benne, amennyire hinni akarsz.
Mindenesetre számomra ez azt igazolta, hogy rövid ideig tartó apró légzésekkel nem lehet levegőt spórolni, és hogy majdnem biztosan a 80 köblábnyi levegő felhasználásának ideje megnyújtható. Mégpedig a mély lélegzetvételekkel, és azzal, hogy a maximális gáz kicserőlédés érdekében egy-két másodperccel tovább a tüdődben tartod a levegőt. Ne a torkodnál, hanem a rekeszizmoknál tartsd meg a levegőt és ezután, amennyire csak tudod, ürítsd ki a tüdőd, vagyis a lehető legtöbb szén-dioxidot préseld ki magadból.

A szervezetedben a szén-dioxid szintje észrevétlenül megemelkedhet, például azért, mert intenzíven krallozol vagy, mert erőltetetten lélegzel. A sűrű, apró légzésekkel ördögi körbe kerülhetsz és ez igen veszélyes lehet. Minél gyorsabban lélegzel és minél apróbbakat, annál több szén-dioxidot termelsz pusztán a légzés technikáddal. Emiatt pedig erősebben szívod a levegőt. Dr. Vann szerint ez alapvetően a légzés elfojtása és rémisztő élmény. Hiperventillálsz, de csak a légzőszerved felső részén és így nem cserélődnek a gázok. Folyamatos figyelmet igényel az, hogy lassan és mélyeket lélegezz, mert ez nem természetes, ha stressznek vagy kitéve. Ha észleled a felerősödött légzést, próbálj lelassulni, lenyugodni.

Azért volna még két jó tanács! A túl kevés szén-dioxid is gondot okozhat. Ne túlozd el a lassú, mély légzéseket a hiperventillációs pontig, ami még eszméletvesztéssel is járhat, ha túlságosan elfojtottad a sürgető légzést.
A lelassított mély belégzéseket lassú és alapos kilégzés követi, ami miatt néhány lábnyit emelkedhetsz, vagy süllyedhetsz. Amikor fontos, hogy egyhelyben, mozdulatlanul lebegj, mert például egy törékeny korallt szeretnél kissé felülről lefotózni - akkor célszerű rövidebbeket és gyorsabban lélegezned, hogy ezzel ne befolyásold a lebegőképességedet.

Értékeld a természet adta külsőt

A cetek amolyan nyugodt, szelíd teremtmények. Évmilliók alatt, miközben át meg átszelték az óceánt, rájöttek, hogy megéri türelmesnek lenni. Nem próbálnak keresztül rohanni a tengereken. Bár egy sziláscet gyorsabban tud úszni, mint ahogy az ember fut, az idő nagy részében mégis lassabban halad előre, mint ahogy az ember sétál.

A víz nemcsak sokkal nehezebb, mint a levegő, de összenyomhatatlan is. Megengedheted magadnak, hogy könnyen átgázolj a levegőn, mert amikor átpréseled rajta a testedet, az utad mentén lévő ritka levegő molekulák minden gond nélkül közelebb kerülnek egymáshoz, összenyomódnak. De a víz molekulái már eleve annyira közel vannak egymáshoz, amennyire csak lehetnek. Amikor egy tengeri emlős vagy egy ember keresztül szeli a vizet, a testtömegének megfelelő mennyiségű vizet kell elmozdítania az útjából. Ez kemény munka.

Ha semleges a lebegőképességed, kiszorítod a testtömegednek megfelelő vízmennyiséget (saját tömeg+felszerelés+palack), ami kb. 200 font-ot tesz ki (kb. 91kg). 1 gallon víz kb. 8 font (3.6kg), tehát kb. 25 gallon (kb 113 liter) vizet kell kiszorítanod.
Más példával élve, amíg a szárazföldön sétálva csak néhány "gyűszűnyi" levegőt tolsz a testeddel félre az utadból, addig, még ha nagyon lassan haladsz is a vízben, pl. 1mph-val (1,61 km/óra, szárazföldi mérfölddel számolva), olyan mintha 4 másodpercenként 40 fontnyi (kb 18 liternyi) teli kannát söpörnél félre.

Az ilyen fajta tevékenység nagyon sok energiát és oxigén felhasználást igényel,
mert a test a glükóz elégetésével jut energiához. A glükóz és az oxigén energiát termel az izmoknak és emellett szén-dioxidot. Ezek alapján a kemény fizikai munka két módon is pusztítja a levegő készletedet, gyorsabban égeti a szervezeted az oxigént és több haszontalan szén-dioxidot termelsz.

A tengeri emlősök ugyanúgy termelnek energiát, mint az ember és megtanulták, hogy hogyan sodorják el a vizet lassan, azáltal, hogy lassan mozognak és úsznak, mert a lassúság energiát és levegőt spórol. Valójában a gondot nem a sebesség, hanem a gyorsulás okozza. Az előrehaladás azt jelenti, hogy félrelököd a vizet az utadból. Úszáskor az utadban álló összes vízmolekula sebességét 0-ról olyan sebességre gyorsítod fel, amire szüksége van ahhoz, hogy félre sodródjon az utadból. És ahogy minden gépjárművezető tudja a legtöbb lóerőre a 0-ról 60-ra való gyorsulásnál van szükség, így ha a búvár egy Ferrari gyorsulási tempójával igyekszik eltávolítani az útjába kerülő vízmolekulákat az óriási energia-bedobást igényel. (Megjegyzés: A szerző, az eredeti szövegben, a példa kedvéért még kicsit elidőz a Ferrari gyorsulási paramétereinél.)

Ha gyorsabban haladsz, gyorsabban eléred az úticélod, azt gondolhatod, hogy a végén a megtett út arányában (mérföldenként) hozzávetőlegesen ugyanolyan levegőfogyasztással számolhatsz. De nem! Ez az ún. "ússz gyorsabban, ha már fogytán a levegőd" elmélet, ami egyébként a víz alatt sem működik. A gyorsabb úszás vagy előrehaladás nemcsak, hogy több levegőt és energiát emészt fel, hanem sokkal többet. Elméletileg az energia és levegő felhasználás a sebesség négyzetével arányos. Ez azt jelenti, hogy ha kétszer olyan gyorsan haladsz, ahhoz négyszer több levegőre és energiára van szükséged, ha a sebességed háromszorosára növeled, akkor a fogyasztásod kilencszeresére változik.

Legalábbis ezt mondják a fizika könyvek. Hogy a gyakorlatban ezt megvizsgáljam, egy másik kísérletet végeztem. Négy búvárt elláttam vízalatti sebességmérővel, digitális palacknyomás mérővel és stopperórával és megkértem őket, hogy mérjék a levegőfogyasztásukat 0,5 és 2 mph között. Kétségkívül ez sem egy igazi tudományos kísérlet, de a számok azt mutatták, hogy amikor a búvárok megduplázták a sebességüket, levegőfogyasztásuk több mint kétszeresére emelkedett. A gyorsabb haladással levegő veszteséget okoztak maguknak.

Mi lenne a vízben a legoptimálisabb sebességed? Minden vízben mozgó testnek van egy olyan egyedi sebessége, amin túl az energia felhasználása egyre gyorsabban fokozódik. Függvényként úgy képzelhetjük el, hogy a sebesség arányban áll a hosszúság négyzetgyökével. Tehát például egy 100 láb hosszú bálna (négyzetgyöke: 10) körülbelül négyszer olyan gyorsan haladhat, mint egy 6 láb hosszú búvár (négyzetgyöke 2,45) ugyanolyan energia felhasználással. A cetfélék kétségtelenül megtapasztalták, hogy mi a leghatékonyabb sebességük. Bár a sziláscetek 20 mph -nál (kb. 32 km/óra, szárazföldi mérfölddel számolva) is gyorsabban képesek úszni, a nagyobb távolságokat 2-4 mph (kb. 3-6,5 km/óra) alatt teszik meg, Dr. Steve Webster, a Monetary Bay Aquarium vezető tengerbiológusa szerint. A búvár legoptimálisabb sebessége ennek körülbelül a negyede lenne, vagyis maximum 1 mph (1,61 km/óra). Ez csupán egy lassú sétának felelne meg.

A cetek nyernek a természet adta, ügyesen megformált külsejükkel is. Áramvonalas testük mellett mi búvárok, slamposak vagyunk. A bálnáknak, barna delfineknek és a halaknak sima és síkos a bőrük és a felszerelésük részei nem lógnak szanaszét. Egy légzőcső (snorkel), ami a maszk pántjára van erősítve, egy kilógó gumicső és egy csomó "haszontalan" eszköz, ami a mellényedhez csatlakozik, mind-mind felkavarja körülötted a vizet, ami energia és levegő veszteséget okoz. Ezért célszerű a karjaidat szorosan a tested mellett tartani.

Ne őrlődj azon, amit nem érhetsz el

Néhány évvel ezelőtt mérési kísérletet végeztünk egyszerre hat búvárral. Mindannyian pontosan ugyan olyan sebességgel úsztak, azonos mélységben és ugyanolyan uszonyt viseltek. A többi felszerelésük nem volt egyforma de nagyon hasonló. Mind a hatan tapasztalt, nyugodt búvárok voltak. Azt feltételeztük, hogy a levegőfogyasztásuk csaknem azonos lesz.

Azonban, legnagyobb meglepetésünkre, a levegőfogyasztásuk 38,3 és 85 psi között (kb. 2,7 és 6 bar között) ingadozott, pedig ugyanazt a távolságot tették meg, ugyanazzal a sebességgel és ugyanabban a mélységben. Ha eltekintettünk a legalacsonyabb és a legmagasabb fogyasztási adatoktól, a különbség akkor is igen meglepő volt. A 4 középső adat 41,2 és 60,3 psi között (2,8 és 4,2 bar között) mozgott.

Mi okozhat ilyen nagy eltérést? Köztük a legnehezebb búvárnak, akinek a legrosszabb volt a levegő fogyasztása, kellett előrehaladásakor a legnagyobb tömegű vizet félresöpörnie. Egy kistermetű nő levegőfogyasztása volt a legalacsonyabb, csaknem holtversenyben egy magas, vékony alkatú nőével. De még, a hasonló alkatú búvároknál is nagyon különböző levegőfogyasztást tapasztaltak, amit nem magyarázhatnak a kimerültség, a stressz vagy a képességek okozta különbségek.

Hogy miért? Ők is, mint akárkik, különböző emberek voltak, különböző tüdővel, szív- és érrendszerrel, különböző anyagcserével és különböző génekkel. Ebből annyi a tanulság, hogy nincs ideális levegőfogyasztás és nincs okod szégyenkezni, ha a tiéd rosszabb, mint a merülőtársadé. Mindenkinek megvan a maga korlátja.

Szóval, kevesebbet hasonlítgassuk a mérőműszereinket és veregessük a mellünket a levegőfogyasztás miatt. Ha spórolunk a levegővel, van egy eszközünk, amivel célt érhetünk el. Az extra levegő csak akkor előnyös, ha beváltható egy hosszabb, biztonságosabb és élvezetesebb merülésre. De ha csak arra utazol, hogy elhenceghess a meghagyott levegőddel, lehet, hogy teljesen félreértelmezted a búvárkodás értelmét.

Az a tény, hogy valakinek a legtöbb levegője maradt meg egy merülés végén, nem azt bizonyítja, hogy kitűnő merülése volt, ahogy néha gondoljuk. Hacsak az illető nem egy ámbrás cet, akit Willy-nek hívnak.

Az apró kiegészítők

A felszereléseden néhány praktikus rögzítése is csökkentheti a levegőfogyasztásod, bár ez természetesen nem segíthet annyit, mint a hatékony és lelassult légzés technikája, de adhat némi pluszt.
Ellenőrizd a felszerelésed. Nyilvánvalóan érdemes ellenőrizned, nem ereszti-e valahol a levegőt. Esetleg kérd meg erre a merülőtársad, gyakran magad nem veheted észre a szivárgást. Egy kis buborék a palackod Ó-gyűrűjénél vagy a mellényed (BC) felfújó csövénél (inflátor) lényegesen növelheti a levegőfogyasztást az egyórás merülés során. Egy alkalmanként szabadon folyó tartalék reduktor (octopus) sokat tehet azért, hogy gyorsan veszíts a levegődből. Állítsd el, ha tudod és rögzítsd a csutorával lefelé. Ne állítsd el azonban, az elsődleges reduktort, mert azzal nehezebbé válik a levegő beszívása, ami fokozza a szén-dioxid termelésedet és végül a légzésed felgyorsításával levegő veszteséget okoz.
Áramvonalasíts és könnyíts. Csökkentsd a tested által okozott áramlást. Minél kevesebb vizet söpörsz félre annál kevesebb energiát és levegőt emésztesz el. Egy módja a takarékoskodásnak, hogy jól átgondolod, mennyi ólmot viszel magaddal. A többlet súly, a mellénybe, többlet levegő befúvást igényel és a jobban felfújt mellény több vizet áramoltat. Egy másik jó ötlet, a körülötted lévő vízáramlás csökkentésére az, hogy a testeddel a vízszintes irányvonal mentén egyensúlyozol, vagyis a lábaid azt a "vízrést" követik, amit a vállaid nyitnak meg és azt nem tágítják tovább. Helytelenül sok búvár úszik fejét fel, az uszonyát pedig lefelé tartva.
Figyeld a krallozásod ütemét. Ha rövid és gyors uszonycsapásokkal haladsz, az kevesebb áramlást és vízellenállást okoz. Amikor szétnyitod a lábaid egy nagyobb uszonycsapáshoz, az uszonyaid lelassítanak. Persze időbe telik, míg megszokod a gyors uszonyozást. Amíg a lábaid nem edződtek meg, addig ez fárasztó és még energia, meg levegő veszteséggel jár.
Haladj lassan, maradj sekély vízben. A mélység és az áramlás miatt energiát és levegőt veszítesz. Ha kétszer olyan mélyre merülsz, kétszer annyi a levegőfogyasztásod és ha megduplázod a sebességed, hogy az áramlással szembeszegülj, csaknem négyszerese is lehet a levegőfogyasztásod. Ha teheted, kerüld el mindkettőt! Gyakran egy fal éppúgy néz ki 40 lábon (12m), mint 60 láb mélyen (18m). Másrészt olykor vannak kompromisszumok, hisz például az áramlás mélyebben gyengébb lehet, mint a felszín közelében.
Terjeszd ki a határaid. Mi a véleményed a jógáról? Annak elsajátításával, jobban uralhatod a légzésed! Ne nevess. A szabadtüdős búvárok erre esküsznek.

Magyarázatok:
* 1980-ban alapított egészségügyi és kutatásokkal foglalkozó non-profit búvárszervezet
** 1 psi (pounds per squere inch) átszámolva ez 45,36 dkg/ 6,45 cm2.
kg/cm2 a bar számítási módja, így
1 psi = 0,0703 bar vagyis pl. 50 psi = kb. 3,5 bar

Fordította: Réce

A cikk fordítás a www.scubadiving.com oldalról, a forrás írásos engedélyével.

{picture}

<<--- Vissza a tartalomhoz