www.ScubaDiving.hu

Fotók a nagy kék óceánokból
Bali - az Istenek szigete
Barátok Közt
csak úgy
Ketyerék
Amit tudni akartál, de sosem merted megkérdezni...
CP950, 990
Emlékek a múltból
ADRENALIN!!!!!!!
Hideg vízben is van élet!
hihi
Hírek Baliról!
De csak ha dícsérsz! :-))

 

 

« Hidegben is kellemesen - Cold Comfort »

Akár az Antarktisz jégtömbje alatt, akár az YMCA úszómedencéjében úszol annak titka, hogy miként maradhatsz a víz alatt melegen ugyanaz. Íme a hasznos tudnivalók.

Michael Lang szerint, a Föld leghidegebb tengerében merülve is melegen maradhatsz. Ő már pedig csak tudja, hiszen mint a Smithsonian Intézet és a National Science Alapítvány természettudósa és hivatásos búvárja, kutató merüléseket vezet az Antarktisz jégsapkája alatt, ahol a víz hőmérséklete a tényleges fagypont alatt van (a sótartalom miatt akár -2 celsius fokos is lehet és nem fagy meg). Véleménye szerint manapság semmi okunk sincs rá, hogy lehűljünk a víz alatt. A körülményeknek megfelelően kell kiválasztani a felszerelést. Ha Langnak ilyen szélsőséges körülmények között is sikerül melegen maradnia, jórészt közönséges felszereléssel, neked a leghidegebb tóban, barlangban vagy tengerben is úgy kellene érezned magad mintha fürdőkádban lubickolnál.

A búvároknak még a trópusokon is védekezniük kell a hőveszteség ellen, pedig ott a víz hőmérséklete elérheti vagy meghaladhatja az igen meleg 27 fokot. Ez azért van mert a víz annyira jól vezeti a hőt, hogy vízben kb. 26-szor gyorsabban hűl le a tested mint a levegőn. Például a 27 fokos víz olyan gyorsan hűti le a meztelen testet, mint a 6 fokos levegő. Ezért van szükséged védelemre, még melegebb éghajlati viszonyok között is, különösképpen ha 2-3 merülésnél is többet merülsz egy nap.

Ha többnapos búvártúrán veszel részt és nem elég óvatosan óvod a tested hőjét, ahogy telik a hét, egyre inkább legyöngülsz és ha más nem - elmegy a kedved a búvárkodástól. Ha már éreztél késztetést arra, hogy a búvárcuccot felcseréld egy homokos tengerparti nyugágyra a drága búvártúrád negyedik napján, ennek oka valószínuleg a "csendes hypothermia" (vagyis a normálisnál alacsonyabb testhőmérséklet) volt. Lehet hogy nem fázol de elillant belőled a hő.

Nemcsak a kényelmed forog kockán. Veszélyei is vannak annak, ha lehűlsz merülés közben és még a klinikai kihűlés szélsőséges eseténél is fenyegetőbb veszély érhet, mondja Dr. Tom Neuman, a San Diegoi California Egyetem orvos professzora és a keszonbetegségek ottani gyógyászati központjának igazgatója. Véleménye szerint az áthűlt búvár legfőbb gondja, az hogy kellemetlenül érzi magát és ostobaságot csinálhat. Azt mondja, ez olyan érzés mintha megpróbálnál valami bonyolultat és komolyat csinálni és valaki ebben készakarva megakadályoz.

A hideg másik következménye, amivel a hobby-búvár szembesülhet, a kimerülés és valószínűleg ez a valódi oka ha a búvár a nyugágyban hever, ahelyett hogy felszállna a búvár hajóra. Egyszerűen az a helyzet, hogy a hő energia és a tengerbe veszett energia már nem fordítható búvárkodásra.


Maradj melegen

Az egyik legkönnyebb módja annak, hogy melegben merülhess, semmibe sem kerül: Tartsd magad melegen, mielőtt bemész a vízbe. Ez nyilvánvalóan hangzik, mégis még a trópusokon is sok búvár jobban össze van fagyva az első merülése előtt, mint gondolná. Izgatottan maguk mögött hagyják a télikabátot (amikor télen trópusokra itazik az ember, jól esik minél kevesebb meleg ruhát hordani - a szerk.), amennyire csak lehet kevés cucc van rajtuk, tipikusan csak póló és rövidnaci. Olykor ez nem elegendő. Hordj hosszú ujjút, legalább esténként.
A merülés előtti fagyoskodás többszöri merülés esetén súlyos gondot okozhat. Mindenki, aki már egyszer is visszabújt a vízbe hogy felmelegedjen tudja, hogy nem ritkán több testhőt lehet veszíteni a felszíni pihenők során, mint az azt megelőző merüléskor.
A szélfútta nedves ruhád igen jól tud hűteni. Amikor megkezded a felszíni pihenőt vedd le vagy törölgesd szárazra a nedves ruhád és hogy elrejtsd magad a szél elől húzz fölé dzsekit vagy esőkabátot.
Könnyű és olcsó módja annak, hogy a víz alatt melegebben tarthasd magad, az is ha csuklyát viselsz. A védelem a vízalatti körülményekkel szemben olyan mint egy karám, mindegy milyen magas is körülötte a kerítés, semmit sem ér ha nyitva hagyod a kaput. Hasonlóképpen majdnem mindegy hogy hány rétegbe bugyolálod magad ha a testeden nagy felületeket fedetlenül hagysz.
A fejed például az egész testfelületed 10%-át teszi ki, viszont a teljes hőveszteség 20-40%-ért felelős.
Ennek megvan a maga oka, mondja Dr. Paul Webb, aki a 60-as években, az amerikai tengerészetnél, egy évtizeden át hőveszteséggel kapcsolatos kutatásokat végzett és később fejezetet írt "Hőveszteség" címmel Bennett és Elliot Physiology and Medicine of Diving című könyve második kiadásában.
Webb az áthűlésrol magyarázza: Az egész testet beborító, testfelszín közeli véredények leállnak hogy a meleg vér ne hűljön ki és megmaradjon a test hője. Viszont a fejen lévő véredények nem húzódnak össze, a fejbőrön lévő véredények nem állnak le. A szíved pumpálja a hőt a védtelen fejbőrhöz, azaz teljes gőzzel ki a tengerbe. A tenger miatt lehűlt vér visszakerül a testedbe és tovább hűti azt. A hasonlattal élve: A tested hőlovacskái kiszaladnak a karám nyitott kapuján.

Senki sem szereti a csuklyát, de ki lehet bírni benne. Az első lépés, Lang szerint, hogy megfelelő méretben szerezd be. Ha túl szűk leszorítja és elzsibbasztja az állkapcsodat. Néhány búvár, mint például Dr. James Grier, az Észak Dakotai Állami Egyetem professzora, aki az államhoz tartozó befagyott tavakban merül és láthatóan még élvezi is, szívesen visel száraz ruhához való csuklyát még nedves ruhával együtt is mert nem merev a gallérja (a gallér része rásimul a vállra) és könnyen mozgathatja benne a fejét. Kevésbé fagyos körülmények között megoldás lehet az arcrész kiszélesítése, hogy az állad szabadabban mozoghasson.
A trópusokon a neoprén "fejdísz" a megoldás. (angol neve beanie. Ez egy sapkaszerű csuklya - a szerk.) Az áll alatti pánttal úgy illeszkedik mint egy úszósapka. Mivel csak a koponyádat fedi, nem akadályoz a mozgásban és valószínűleg meg is feletkezel arról hogy rajtad van. Sokkal kevésbé ingerel, mint a teljes méretű csukja és betölti annak a szerepét.

 

 

 


Nedveset vagy szárazat?

Jobban boldogulsz, ha merülések között melegen tartod magad és véded a fejed. Koncentrálj ezután a búvárruhádra. Az első kérdés ami felmerül, hogy nedves vagy száraz ruhában merülj. Vegyük eloször a nedves ruhákat, hiszen vannak olyan hátrányaik, amiket a száraz ruhával kiküszöbölhetünk.
Ha minden ruha egy hőkarám - a korábbi hasonlattal élve - sok búvár nemcsak a kaput hagyja nyitva, hanem a kerítés egy jókora részét is kidönti. Ez az eredmény ha a hosszú ruha helyett inkább rövidben merülsz. A lábaid ugyanakkora tömegét teszik ki a testednek, mint a felsőtested, a bőrfelületed nagyobb része van rajtuk és többet mozgatod mint a tested többi részét. A hőt az izommozgás generálja és búvárkodás közben a lábizmaidat mozgatod. Tehát legalább annyira védened kell a lábaidat, mint a felsőtestedet.
Másik gyenge pontja is van a nedves ruha hőpajzsának, ami elkerülhetetlenül rést nyit. Itt-ott valahol biztosan szivárog. (Ami nem szivárog, azt száraz ruhának hívják.) Ha víz hatol be a nedves ruhádba, kijáratot is talál magának és magával viszi a tested melegét.
Még egy kis lyukacska is nagy áramlást képes okozni, mert ahogy mozgatod a karjaidat és lábaidat a ruhád ráncait és redőit felgyűröd és elsimítod, pumpává változtatva azokat. Nem érzed hogy kiáramlik a víz, mert már megmelegedett pedig kijut és ellopja a tested hőjét.
Rés keletkezhet a nedves ruha cipzárjánál vagy egy szakadásnál, de a hővédelem leggyengébb pontja valószínűleg a nyaknál nem elég jól záró gallér. Általában a gallér nem zár jól és amikor csak előremozdulsz víz szivárog a ruhádba. Talán nincs is olyan nedves ruhában merülő búvár, aki ne érezte volna még a hátán végigcsorgó jeges vizet. A nedves ruha nyakánál különösen nehéz jól szigetelni, mivel szinte állandóan mozgatod a fejed, a nyakad és a vállaidat. A fejedet jobbra - balra mozgatva például felgyuröd a ruhát a nyakadnál, ami megemeli a ruha peremét és beengedi a vizet. Amikor a fejedet előrehajtva ellenőrzöd a konzolon a levegőfogyást a gallérod hátsórészét nyitod meg. Ezért is érdemes csuklyát hordani, hiszen a szegélye összekapcsolódik a nedves ruha gallérjával és erősíti a szigetelést. (Amikor Grier száraz ruhához való csuklyát visel gyakran húzza rá a hagyományos neoprén csukja levágott alját. Így a kettő átfedi egymást, de csúszhatnak egymáson, ezzel segítve a mozgást.) Egy másik megoldás lehet, a nedves ruha testrészéhez csatolt neoprén csukja, ami pontosan illeszkedik az archoz.


Szigetelés

Ha már fejfedőt vettél és egész jól eltakartad a ruhád nyílásait, de a nedves ruhádat még mindig hidegnek találod, akkor logikusan még több szigetelésre van szükséged.
Sok búvár tévesen azt hiszi, hogy a nedves ruha által benntartott melegvíz réteg segít megtartani a hőt, de ez nem így van. Az a helyzet, hogy a víz meglehetősen jól vezeti a hőt, például jobban mint a gumi, és a vízréteg nélkül melegebben lennél. A legtöbb amit erről a vízrétegről el lehet mondani az az, hogy amikor már felmelegítetted nem okoz már annyi kárt mint amikor még hideg volt. Amit még érdemes izolációként figyelembe venni az a levegő és néhány más gáz, mint pl. a nitrogén, és azt hogy a neoprén összes szigetelése a benne elszórtan lévő kicsi buborékokban van. A neoprén maga csak a mátrix szerkezet amiben a buborékok elhelyezkednek.
Mielőtt még elkezdenél még több réteg neoprént magadra húzni, gondolkodj el azon, hogy vajon elég jó állapotban van-e még a neoprén, amit már használsz egy ideje. Ha nem használod soha, a neoprénben a buborékok idővel akkor is tönkremennek. Mélyebb merülések hatására és akkor is ha ráborítod és rajta tartod a súlyokat gyorsabban tönkremegy. A nedves ruha élettartama valószínuleg egy és öt év között van, attól függően, hogy milyen jó minőségű volt eredetileg és hogy milyen erős igénybevételnek van kitéve. Ennyi idő elteltével persze még mindig jól nézhet ki - szemmel nem látható a minőségromlás - viszont már nem tartja annyira a meleget.


Szárazban merülni

Ha még vadi új a nedves ruhád, jó vastag is és rések sincsenek rajta de mégis fázol, akkor itt az ideje, hogy elgondolkodj a száraz ruhán. Persze azért a neoprén sok mindent tud. Dick Long a DUI, az egyik vezető szárazruha gyártó cég alapítója, nem lehet pártatlan. De mégis megadja a nedves ruhának, ami azt megilleti. Azt tanácsolja, sose válts magasabb szintű technológiára, mint amire feltétlenül szükséged van és vannak olyan helyzetek, amikor a nedves ruhának van létjogosultsága. Magának a technológiának persze, természetesen megvannak a maga korlátai.
Mi a legnagyobb korlátja? A neoprén összenyomódik és a benne lévő szigetelő buborékok lelapulnak, ha mélyre merülsz - még ha nem is annyira mélyre. A legtöbb nedves ruha vastagságának felét elveszíti az elso 35 láb (kb. 11 m) mélyen. 90 láb (kb. 27,5 m) mélyen a 7mm-es nedves ruha kevesebb mint 2mm-esre zsugorodik, aminek nagyrésze gumi és hiányzik belole a szigetelő gáz. A nedves ruhák sekélyebb vízben a leghatékonyabbak.
Ezzel szemben a száraz ruha nem veszít a szigetelőképességébol a mélység függvényében, hiszen (önkéntelenül is) levegőt eresztesz bele a nyomás összelapító hatásának semlegesítésére. Ez olyan mintha süllyedés közben újra felfújhatnád a nedves ruhád kis buborékait, de persze a száraz ruha esetében valójában az alatta lévő ruhákba fújsz levegőt. A ruházatod azért tart melegen, mivel a szövetekben megtartja a levegőt.
Egy másik előnye a szárazruhának, állítja Long, hogy az aláöltözet variálásával könnyen és megfelelően alkalmazkodhatsz a külső körülményekhez. Különféle aláöltözetekkel egy egyszerű szárazruha elérheti vagy meghaladhatja a neoprén zártságát, lehet olyan mint egy vékony trópusi ruházat vagy mint egy vastag nedves ruha. Sokan, akik száraz ruhában búvárkodnak, vastag és vékony aláöltözőket is használnak, ezzel háromszoros vastagságot biztosítanak maguknak.
Például 18 celsius fok felett vékony kezeslábast hordhatnak, 18 fok alatt vastag melegítőt hordanak és ha a víz hőmérséklete 15 fok alatt van mindkettőt felveszik. A pólók, nacik és mellények újabb rétegeket alkothatnak. Száraz ruha alatt a pólótól a síruháig mindent hordhatsz.
A száraz ruhák sokkal drágábbak mint a nedves ruhák, mindamellett tovább tartanak. Long szerint, szárazruha esetében az egy merülésre eső költség alacsonyabb. A szárazruhákat a szigeteléseknél, szelepeknél és cipzáraknál olykor meg kell javítgatni. Ha nem tartják karban, kilyukadhat és ha elég nagy a rés, gyorsan lehűlsz benne.
A lebegőképességük más, a nedves ruhához képest sokkal fontosabb a száraz ruha megfelelő kisúlyozása (több súly kell a felhajtóerő kiegyensúlyozására). Több merülés esetében sem sokkal bonyolultabb kiszámolni a dekompresszió nélküli időket. A jutalom az, hogy tényleg melegen maradhatsz 3-4 merülés után is és készen állsz még újabbakra. Még az Antarktiszon is. Michael Lang meséli, a nedves ruhában merülő kutató búvárok annyira kimerültek, hogy vacsoránál majd beledőlnek a tányérjukba, míg azok akik szárazruhában merültek élénkek a vacsora alatt és még vagy négy órát dolgoznak a mintáikkal a laboratóriumban.
Nedves ruhában csak akkor maradhatsz melegen, ha a víz nem túl hideg és nem túl mély. Lang határozottan állítja, hogy ma már nem kell merüléskor éreznünk a hideget.

Mi a hypothermia?

Egyszerűen az, hogy lehűl a tested, mondja Dr. Tom Neuman, a San Diego-i California Egyetem orvosprofesszora. Amikor lehűl a tested 37 Celsius fokról 35-re enyhe hipothermiában szenvedsz. Fázol és ráz a hideg, nehezen koordinálod a kézmozdulataidat. Kevés vér jut a végtagjaidba, hogy a meleg vér a főbb szerveidben maradhasson. Amikor kezdesz dideregni, a legjobb ha feljössz a felszínre ahol átmelegedhetsz.
35 celsius fokos testhőmérséklet alatt először mérsékelt, majd súlyos hipothermiában szenvedsz. Abbahagyod a vacogást, még akár meleged is lehet, de a főbb testszerveid már súlyos veszélynek vannak kitéve. Összezavarodsz, apatikus állapotba kerülsz, elálmosodsz és nem tudod koordinálni a mozgásod. A szívverésed lelassul és egyenetlenné válik. Végül komába esel és jön a halál. Szerencsére ez azért nagyon valószínűtlen búvárkodáskor, hiszen a búvár mire elkezd vacogni szinte mindig véget is ér a merülés, felemelkedik és kimászik a vízből.

Megjegyzések:

YMCA

- Amerikai non-profit szervezet, eredetileg Young Men's Christian Association, Angliában alapították majd az Egyesült Államokból kiindúlva vált nemzetközivé. Jelenlegi mottója: To build strong kids, strong families, strong communities. A mozgalmat világszerte kb. 40 millió ember képviseli. Ami miatt itt megemlítik az az, hogy úszásoktatásokat is szervez világszerte.

Fahrenheit
- (Celsius + 32) x 1,8

Fordította: Réce

A cikk fordítás a www.scubadiving.com oldalról, a forrás írásos engedélyével.

{picture}

<<--- Vissza a tartalomhoz