Egyre nagyobb a káosz a digitális fronton. Az életünket
átszövik olyan kifejezések mint bit, bájt, megabite, megapixel,
satöbbi. És azt veszem észre, hogy sokan nem értik.
Ott van még az a probléma is, amit a rendszergizdák értenek,
de magamfajta egyszerű emberek nem. Nevezetesen, hogy ha
adva van egy 40 gigás vincsi, akkor az a végén miért nem
40 giga? (arról ne is beszéljünk, hogy akinek nincs számítógépe,
annak mindegy hogy libagiga vagy libagége :-)
Elhatároztam, rendet vágok a fogalmak között. Amolyan egyszerű,
vidéki gyerekhez méltó módon, a teljesség igénye nélkül.
Naszóval:
A bit az információ
alapegysége. A bit szó az angol
binary digit rövidítése, ami annyit tesz: bináris – kettes
számrendszerbeli – számjegy. Mivel a számítógép
egyszerű szerkezet, ezért csak egyféle jelet tud értelmezni,
vagyis vagy azt, vagy annak hiányát. 10001111010110101011100
- mondjuk így.
A bit igazából egy pötty a számítógépben, amelynek vagy
van értéke (1) vagy nincs (0). Amolyan modern kori morze,
ahol nem hosszú meg rövid jelekből építjük fel a betűket,
hanem IGEN-ből meg NEM-ből (1 vagy 0, feket vagy fehér -
kinek kinek érzés szerint).
Egy bittel igazából összesen kettő darab betűt lehetne
leírni. Ez nem elég. Na, legyen akkor inkább kettő bit,
amivel négy betűt lehetne leírni. Még ez sem elég. Legyen
akkor nyolc, azzal már összesen le lehet 256 betűt és egyéb
dolgokat (mondjuk számokat vagy írásjeleket) is le lehet
írni. És ekkor jött az ötlet, ha már van 8 bit együtt egy
egységként, akkor nevezzük el ezt valami olyannak, amit
az utókor tutira össze fog keverni. Megszületett hát a byte.
Fejlődött a technológia, és bitekből és bájtokból is egyre
több lett. Annyira sok, hogy már nem lehetett egyszerűen
csak azt mondani, hogy 10000000000000000000000 bájt. Sokkal
egyszerűbben is meg lehetett oldani, amolyan szorzószámokat
raktak a számok elé, akkor azokat a szorzószámokat is elnevezzük
valaminek, amolyan előtétet (prefixet vagy prefixumot) rakunk
elé. Mivel 10 ujjunk van (szerintem összesen 20, szóval
ennyi erővel kialakulhatott volna az is, hogy a 20-as számrendszerben
számolunk), ezért kézenfekvő volt hogy a 10 szorzataival
számoljunk (vagy annak töredékeivel). Szóval okosok kitalálták
ismét a tutit. Legyen a 100x mondjuk hekto, az 1000x kilo,
vagy az egymilliószor valami az mega. Ezeknek aztán van
egybetűs rövidítése is, mondjuk ilyenek hogy kilo - k (ismerős
a kilométerből), mega - M. (szerintem az, hogy az egyik
nagybetű, a másik kicsi, az egy giga brutál összeesküvés
a tudás birtoklóitól, hogy nehezebbé tegyék a dolgok megértését)
Erre válaszul a köznyelv természetesen más szorzókat vezetett
be, például a magyarban a kiló az 100-szorost jelent. (nő
a zűrzavar)
Szóval akkor a 64k mondjuk 64.000 byte-ot jelent (64.000
bötű), de 64.000 x 8 bit, vagyis ennyiszer 1 vagy 0.
A floppy lemez 1.2Mbyte-os volt, vagyis 1.2 millió betű.
Vagyis majdnem. Mert eddig túl egyszerűen ki lehet bogozni
a "beavatottak" által ismert dolgokat. De ez így
túl egyszerű lenne...
Ugyanis amikor a byte-okról (bájtokról) beszélünk, akkor
soha nem úgy sokszorosodnak a bájtok hogy mondjuk 10-20-30-40-50,
hanem úgy hogy 2-4-8-16-32-64-128-256 meg ilyesmi. Vagyis
a kettő szorzataiként (2 x 2 x 2 =8) Nézzünk egy sort:
1-2-4-8-16-32-64-128-256-512-1024 - és itt a nagy hoppá,
ugyanis ezt az 1024-et nagyvonalúan elnevezték kilo-nak,
vagyis elegánsan elloptak belőle 24-et, vagyis 2,4%-ot!
Ez pedig nagy számoknál jelentős lehet! A történet innentől
káosz csak igazából. Ugyanis amikor egy gyártó megadta hogy
milyen bazi nagy az ő vincsije, akkor éppen azt a számot
használta ami neki a legjobban mutatott. Így lett egy 30
gigás vincsiből kevesebb amikor a lényegre kerül sor...
Jöttek az okosok, rendet vágtak a zavarban. Bevezettek
bináris prefixumokat az SI prefixumok helyett. (Kösz, innentől
tuti érthető lesz, ugyanis megint összetéveszthetőségig
hasonló nevekekkel lepték meg a nagyérdeműt.)
például ilyenekkel:
kibi - 1024 - 2 a tizediken
mebi - 1024 x 1024 - vagyis 2 a huszadikon
gibi, tebi, pebi, exbi. Akit érdekel, az nézzen utána.
Befejezésképpen legyen itt egy táblicsku, az SI (vagyis
a 10-es számrendszerű) prefixumokkal (csak szorzó és nem
osztókat mondok, olyanok is vannak, csak gondolj a centi,
mili vagy mikro előtagokra):
100 x - hekto
1.000 x - kilo (és innentől mindig 1000x-es léptékkel
nő)
1.000.000 x - mega - vagyis egymillió
1.000.000.000 x -giga - vagyis egymilliószor egymillió
(egymilliárd)
1.000.000.000.000 x - tera - 10 a 12-edik hatványon
- billió
1.000.000.000.000.000 x - peta - 10^15 (tíz a tizenötödiken)
1.000.000.000.000.000.000 x - exa - 10^18
Jelzem, a bináris prefixumok és az SI prefixumok között
az exa szintjén már több mint 15% a különbség! (mondhatni
olyan mint az áfa :-)
Na, szóljon aki nem érti! Mert ugye
10 féle ember van. Az egyik aki érti a bináris kódokat.
;-)
