Dire
straits
dire = irtózatos, szörnyű, sanyarú, strait = nehéz helyzet
A tegnap Jakarta Post egyik cikkében az újságíró ezeket
a szavakat használta Indonézia helyzetét leírandó, és megfogott.
Talán mert egyetértek.
Szóval nem Mark Knopfler-ről lesz, szó, hanem az országról
amelyben már lassan két éve élek. Igaz, Bali más, de nagyon
sok dologban érezhető a hatás.
Először meglepődtem hogy mennyire más itt minden, kezdve
az emberek gondolkodásától, az élet minőségéig.
Pár hónappal ezelőtt megjelent egy hivatalos nyilatkozat,
miszerint Indonézia előre lépett egy lsitán. Történetesen
ez a lista egy nemzetközi kutatás arról, hogy az egyes országokban
expatriot-ként élő külföldiek életminősége milyen. Indonézia
két helyet lépett előre, és a hivatalos propaganda megpróbálta
felhasználni ezt. A 41.helyről a 39-re ért a világ negyedik
legnagyobb országa (igen, Indonézia a világ negyedik legnagyobb
országa, és egyben a világ legnagyobb muzulmán országa!).
Nem volt említés hogy összesen hány ország szerepel a listán.
A főnököm kiderítette: pontosan 41. Vagyis a világon itt
a legnehezebb élni külföldiként, vagyis már nem, mert két
országot beelőztünk. Nem tudom melyek lehetnek ezek, de
tippelek: Csecsenföld? Afganisztán? Esetleg Kenya? Lehet
találgatni. de a tanulság egyértelmű....
Itt dolgozó külföldiként a következőek a szabályok:
Munkavállalási engedély éves szinten olyan 2.000 USD, vagyis
közel félmillió forint. Természetesen az alkalmazó cég fizeti.
A munkavállalási engedélyhez kell lakcím, vagyis be kell
jelentkezi valahová (amikor az én papírjaimat intéztük,
akkor a bejelentkezés nem ment gyorsan, ahogyan semmi sem
itt, szóval a büntetés 200 USD volt az egyik hivataltól,
mert a másik nem dolgozott elég gyorsan)
Ha haza akarok utazni, akkor egyszeri vagy többször visszatérési
engedélyt kell váltanom (egyszeri: 40 USD, többszöri:
80USD)
Repülőtéren fizetendő: 12 USD a kilépésnél (adó), és
kb 120 USD (fiscal - a fene tudja mi is ez). Szóval
ha hazamegyek, akkor ez nem a jegy árába, hanem + 200+ dollárba
kerül. Minden alkalommal.
Most olvastam az újságban - mivel minden területnek szabad
keze van újabb és újabb szabályok meghozatalára - hogy Borneó
keleti részén minden ott dolgozó külföldinek állampolgársági
papírokat kell beszereznie (300USD). Igaz, a kettős állampolgárságot
nem ismerik el, de kit érdekel...
Minden itt dolgozó külföldinek kötelessége egy, indonéz
állampolgárt "tanítani", hogy majd később át tudja
venni a helyét.
Újabb ötlet, hogy minden külföldinek beszélnie kell a nyelvet.
(Nem tudom, ha ez keresztülmegy, akkor hogyan jönnek
új emberek ide, mennyi idő alatt kell megtanulniuk, stb)
A Bali robbantás ügyében megjelent tegnap egy cikk, ami
zavaró tényeket tartalmaz. Ezek szerint a bombát összeállító
ember beismerte tettét, de "felsőbb nyomásra"
szabadon engedték. Az Indonéz hadsereg egyik tisztjéről
van szó. Hoppá.
Közben a nyomozás során kiderült hogy milyen robbanóanyagokat
használtak a merénylők. Minden nap más. Vagyis a rendőrség
vagy nem tudja, vagy vetít. Minden nyilatkozat más egy kicsit.
Szakértők azonban kiderítették hogy ezek közül egyik sem
alkalmas akkor detonációra amekkora Kuta-ban volt. A kisbusz
amiben állítólag odaszállították az anyagot túl kicsi ehhez.
Ráadásul mindenképpen millió apró darabra kellett volna
szakadnia, de a motort sértetlenül találták meg. Szemtanúk
szerint a robbanás előtti pillanatokban valamit láttak zuhanni.
Közben úgy tűnik, hogy a fő gyanusított (aki beismerte a
tettét, megtalálták a robbanóanyagokat nála, stb) ellen
nincs elég bizonyíték, szóval lehet hogy a bíróság felmenti.
200 ember halt meg, és sokan hiányoznak még mindig (lehetőség
van rá, hogy semmi nem maradt meg belőlük a robbanás után,
szóval a szám magasabb).
Közben nap mint nap hírek:
Kórházban visszautasítottak egy AIDS-es beteget, mert az
ott dolgozók félnek hogy elkapják a betegséget. A börtönből
vitték oda (egy külföldi nő), akit vízumvétséggel tartóztattak
le (beszélgetett emberekkel akikkel nem kellett volna).
Jakartában felíjítanak parkokat, hoteleket, és közben ismét
árvíz fenyeget az esőzések miatt, de arra már nincs pénz.
Mindezt az a polgármester döntötte el, aki vezette a rendőrséget
a választások előtt a most hatalmon lévő párt székháza ellen.
Áremelések január elsején bejelentés nélkül.Benzin, gáz,
áram, vonatjegy. Ez minden árat megdob, egy csomó dolog
lassan drágább mint Európában.
A rendőrség pár hónappal ezelőtt letartóztatott egy katonát
(verekedett, részeg és agresszív volt). A hadsereg nagyobb
erőkkel kivonult hogy "kimentse" bajbajutott"
társaikat, egy laza kis tűzharc volt az utcákon (a helyszínre
nem emlékszem, de nem Jáva vagy Bali volt az biztos).
Közben ami itt történik nap mint nap:
Hetedik napja hogy nincs telefonunk. A társaság keményen(?)
dolgozik, semmit nem ígérnek, De a második napon szabadnaposak
voltak, szóval nem javítottak. Tegnap annyit sikerült belőlük
kicsikarni, hogy tegnapi napon tuti biztos, hűha meglesz.
Ma reggel már nem ígértek semmit...
Az emberek itt Balin még mindig nem értik. Nem értik miért
kevés a vendég, és hogy ha ez tovább folytatódik, akkor
elbocsájtások lesznek. Nem. Úgy döntöttek hogy munkahelyi
szakszervezetet alakítanak, ami majd megvédi a jogaikat.
Hurrá. Ez talán azt is jelentheti hogy csökkentések helyett
egyszerűen bezárja a tulajdonos a helyet az "off-season"-ra.
Egy olvasó egyszer a következőket írta a Jakarta Post-nak
(meg is jelent): Amikor Isten megteremtette Indonéziát,
magát a földi paradicsomot alkotta meg (egyetértek),
de miután látta milyen jól sikerült, büntetésül a világ
legostobább embereit telepítette ide (egyetértek).
